2022.04.27. 11:30
Dolgoznak a test és a lélek szétválasztásán
A genderelméletről és gendergyakorlatról tartott előadást hétfőn Szegeden Szilvay Gergely újságíró. Rámutatott, a szociológusok szerint a magyarok maximum 2 százaléka követi az LMBTQ-mozgalmat, mely a test és a lélek szétválasztását célozza meg, a feminizmus emberképét veszi át.
Szilvay Gergely újságíró a genderelméletről és gendergyakorlatról tartott előadást Szegeden. Fotó: Karnok Csaba
A genderelmélet egy társadalomátalakító politikai aktivizmus formálisan tudományos magyarázata, mely felhasználja a tudomány tekintélyét a saját célja elérése érdekében – mondta el Szilvay Gergely újságíró, a Mandiner főmunkatársa hétfő este Szegeden.
A Kaszap István Jezsuita Szakkollégium szervezésében tartott előadást a genderelméletről és gendergyakorlatról, ennek során szó volt többek közt arról, hogy ideológia-e a genderelmélet, hogy miért nem jó átműteni a nemükkel meg nem békélt embertársainkat, valamint a társadalmi konstruktivizmusról is.
Szilvay Gergely rámutatott, az elmélet a test és a lélek szétválasztásán alapszik, vagyis a személyiséghez nem kapcsolódik szükségszerűen a test, a nemi szerveknek nincs köze a testhez, mert a test csak egy anyaghalmaz. Ugyanakkor az újságíró Aquinói Szent Tamással ért egyet, vagyis szerinte a test és a lélek egy.
Az LMBTQ-mozgalom is a test és a lélek szétválasztását célozza meg, a feminizmus emberképét veszik át, hiszen politikai szövetségesei egymásnak. De most komoly vitában állnak, összevesztek a transzneműség kapcsán, vagyis azon, hogy érezheti-e magát a férfi nőnek az ágyban. A transzok állnak nyerésre. A szociológusok szerint a magyarok maximum 2 százaléka követi az LMBTQ-mozgalmat, miközben a mozgalom szerint az emberek 10 százaléka tartozik a követőikhez, csak sokan rejtőzködnek. Úgy vélem, hogy egy demokratikus társadalomban nem életszerű az, hogy valaki nem vállalja a hovatartozását úgy, hogy politikai érdeke fűződik hozzá – magyarázta a Mandiner főmunkatársa.
Szilvay Gergely beszélt a nemátalakító műtétekről is. Ha valakinek 3-4 évesen identitászavara van, akkor először fiú- vagy lánynevet találnak ki neki, 9 éves kortól pubertásgátlókat szed – ez Európában 18 éves korig tiltott –, majd 16 éves kortól hormonkezelést kap, és amikor betölti a 18. életévét, akkor elvégzik nála a nemváltó műtétet. Az újságíró szerint egyébként a legtöbb gyerek kinövi ezt a zavart, ebben egyébként kiváló terápiák is segítik a fiatalokat.
