Az áltudományokról rántották le a leplet Szegeden

A magyarországi Szkeptikus Társaság azt vallja, hogy a körülöttünk levő világ megismerésének legmegbízhatóbb módja a tudományos módszer, elsődleges célja pedig, hogy hirdesse a tényeken alapuló racionális gondolkodás értékének ismertetését, valamint az áltudományos irányvonalak kritikáját. A társaság utoljára nyolc éve szervezett találkozót – ezt a hagyományukat élesztették újra szombaton egy szegedi rendezvénnyel. A Szent-Györgyi Albert Agórában tartott programra, ahol egész nap ingyenes tudományos előadásokat lehetett hallgatni.

– A Covid utáni csigaházba bújás után most újjáépítjük a személyes kapcsolatokat – fogalmazta meg a rendezvény egyik fő célját Györgyey János szervező.

Hozzátette: a mostani programra igyekeztek főleg szegedi és Szeged környéki előadókat hívni, hogy meg tudják mutatni a nyilvánosságnak a környék szakembereit. Tematikában pedig elsősorban a kommunikáció fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet, hiszen ez fontos eszköz lehet az áltudományok elleni küzdelemben. 

Az előadók témái között szerepeltek például az UFO-k, a Chat GPT, az ukrajnai háború álhírei és az egészséges táplálkozás mítosza is. Utóbbiról Meleg Sándor dietetikus tartott előadást. Ő arról beszélt, hogy bár a táplálkozási ajánlások mögött sok kutatás van, azokat hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni a különböző divathullámok miatt. – Ezek mögött nincs vagy alig van tudományos háttér és sokszor csak azt mondják meg, mint ne együnk, azt nem, hogy mit igen. Mégis egyszerűbbnek tűnnek, mint a dietetikus macerás előírásait követni – beszélt a szakember ezek pszichológiájáról.

Boldogkői Zsolt az egyik legismertebb élharcosa a tudományos gondolkodásmódnak. Ő ezúttal génjeink rosszabbik énjéről beszélt, vagyis arról, hogy a rasszizmus, homofóbia, szexizmus és egyéb előítéletek mennyiben köszönhetők a genetikának. v

– A vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy a viselkedésre a genetikai és a környezeti tényezők együttesen hatnak és ezt a hatást nem lehet elválasztani egymástól. A kísérletes eredmények értékelésében kialakulhatnak extrém nézetek, melyek a gének szerepét abszolutizálják és a szisztematikus környezeti hatásoknak nem tulajdonítanak jelentőséget. Ez helytelen nézet – fogalmazott.

A rendezvényen bárki kérdezhetett az előadóktól. Ezzel a lehetőséggel élve kifejezetten Boldogkői előadásának végére érkezett egy nő, aki egyáltalán nem a témához hozzászólva, de a professzornak szegezte a kérdést: nem érzi-e magát bűnösnek, hogy olyan oltást propagált a Covid idején, aminek nincs pozitív hatása. A biológus megnyugtatta, a járványnak vége, és megjegyezte, ő senkit nem kényszerített, hogy oltakozzon.