Az SZTE informatikusai is bekapcsolódtak az űrkutatásba

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem projektjéhez kapcsolódva, annak jelentős anyagi támogatásával, a Szegedi Tudományegyetem különleges kutatási területtel színesítette innovációs palettáját. Egy űrkutatási projekthez kapcsolódtak az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései, és a szegedi egyetemen készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal, amelyet az amerikai üzletember, Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe. 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató" hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. Az említett hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és útjára indult az MRC-­100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. 

– 2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projektbe. Egy saját kísérlet létrehozása volt a célja a csapatnak – mondta el Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa.

– Egy eléggé sokoldalú „dobozról” beszélünk. Egyrészről számos, a BME által kidolgozott kísérlet kapott rajta helyet, másrészről ez az első olyan magyar műhold, amelynek fedélzetére számos egyetem fejleszthetett kísérletet. Az MRC-100 a magyar egyetemek kísérleteit emeli az űrbe. Oldalak kellenének a rövid bemutatáshoz is, de pár kulcsszót a teljesség nélkül kiemelhetünk: hőmérséklet-mérés, időzítés-mérés, rezonáns radar reflektor, flash-memória megbízhatóság mérése – mondta el Kiss Ádám, az SZTE SZAOK PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője. 

A Mérnöki és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között. A Mechatronikai és Automatizálási Intézet részéről Mészáros Attila és Bálint Ádám vett részt a fejlesztésekben, feladatuk elsődlegesen a műholdmodul hardverének a tervezése volt, valamint a chiphiány idején ők voltak azok, akik be tudták szerezni a kritikus alkatrészeket. Az Informatikai Intézet részéről Tönköly Andor, Mingesz Róbert, Mellár János, Makan Gergely és Halmai Dániel vettek részt a fejlesztésben, a beágyazott szoftver megírása, valamint a modul tesztelése volt az elsődleges feladatuk.

Az SZTE feladatként mindkét esetben egy gyufásdoboz fele méretű áramkör elkészítését kapta azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. 

– Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott méréseink eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével – részletezte saját feladatát a projektben Kiss Ádám, aki azzal folytatta, hogy a BME a modulokat beépítette a műholdba, a műholdat átadta az azt kezelő cégnek. Várhatóan júniusban fogja a SpaceX elindítani azt a rakétáját, ami az SZTE kísérleteit is az űrbe fogja juttatni.