2023.06.16. 08:40
A magyar nevelés történetének egyik legsötétebb fejezete
75 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely állami tulajdonba vette a hazai felekezeti oktatási intézményeket. A kiépülő kommunista diktatúra ugyanis a történelmi egyházakat ellenségeknek tekintette és igyekezett őket kiszorítani a társadalmi életből. A téma kapcsán Miklós Péter eszmetörténészt kérdeztük.
Általános iskolai fiúosztály mezítlábas gyerekekkel 1948-ból. ILLUSZTRÁCIÓ: Fortepan / Anderle Lajosné
A magyar nevelés ezeréves történetének egyik legsötétebb fejezete volt az államszocializmus kora, amikor nemhogy a templomok falai közé szorították az egyházakat, de a felekezeti iskolák államosításával eltávolították őket az oktatás színtereiről, az értékátadás folyamatától és a fiatalok világától
– mondta el Miklós Péter eszmetörténész.
A Kodolányi János Egyetem címzetes professzora kifejtette, az akkorra már kommunista befolyás alatt álló magyar országgyűlés 1948. június 16-án fogadta el a magánkézben lévő oktatási intézmények államosításáról szóló törvényt, amelynek értelemében több mint 6500 felekezeti iskola került állami fenntartásba. Jelezte, 1948-ra a magyar politikai vezetés elérkezettnek látta az időt arra, hogy mind az oktatás világából, mind a társadalmi diskurzusból kivonja az egyházakat.
Az istenhiten alapuló keresztény értékrend, amelyben érték többek között a család, a magántulajdon, a tudás, a hazaszeretet, a hagyománytisztelet és az emberi méltóság, rivális és teljesen ellentétes tartalmú világnézete volt az ateista és materialista kommunizmusnak. Az egyházak az iskoláikban ezt az értékrendet adták tovább, és erre a Rákosi Mátyás, majd Kádár János nevével fémjelzett államszocialista diktatúrában nem volt szükség
– fogalmazott.
Miklós Péter, akinek néhány éve könyve jelent meg A katolikus egyház Hódmezővásárhelyen (1944–1950) címmel, egy Csongrád-Csanád vármegyei példával szemléltette az iskolák államosításának légkörét. 1948 novemberében a hódmezővásárhelyi domonkos nővérektől elvett általános iskola igazgatónője előírta, hogy a diákokkal semmilyen formában sem tarthatják a kapcsolatot egykori egyházi tanáraik: „A szerzetesnők a tanuló ifjúsággal sem az iskolában, sem az iskolán kívül nem érintkezhetnek, családi otthonukban sem.”
Az 1989/90-es rendszerváltozás után viszont sorra alakultak meg, szerveződtek újjá a felekezeti iskolák. Ennek eredményeként napjainkra az egyházi óvodák aránya meghaladja a 10 százalékot, az általános iskoláké mintegy 20 százalék, a középfokú intézményeké pedig több 25 százalék.
