Kivárnak a gazdák a fúrt kutak ügyében – Fotók

Még mindig sok a bizonytalanság a fúrt kutak szabályozásával kapcsolatban, ezért kivárnak a gazdák. Így tesz az ásotthalmi őstermelő, Rabi János is. Kútjainak engedélyeztetése több mint tízmillió forintba kerülne. Szerinte a kis és közepes gazdákat hagyni kellene öntözni.

Arany T. János

Fúrt kút Ásotthalmon. Rabi János ásotthalmi őstermelő szerint a kisebb területen gazdálkodókat hagyni kellene öntözni, ahogy eddig, a nagyok vízellátását pedig csatornákból kell megoldani. Fotó: Karnok Csaba

A fotó kedvéért indította be a fúrt kút szivattyúját Rabi János ásotthalmi őstermelő. A gép halkan mormogott, a csövekben lassan elindult az életet adó víz. A lineár öntözőgép szórófejeiből legyezőszerűen tört elő a víz.

Ha nem öntözhetnének az emberek, élhetetlenné válna ez a vidék. Éhínség törne ki

– mondta.

Ott a krumpli mögött a fák sokkal több vizet szívnak ki a talajból, mint amit itt kiöntözünk

– mutatta.

Kivárnak a gazdák a fúrt kutak ügyében – Galéria: Karnok Csaba

Aláírásgyűjtés és felháborodás

Mint korábban megírtuk, 2018. december 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely mentesíti a bírság megfizetése alól az engedély nélkül létesített fúrt kutak gazdáit, ha a vízjogi fennmaradási eljárást 2020. december 31-ig kérelmezik. Ezt a kormány meghosszabbította 2023. december 31-ig. A Mi Hazánk hamar magáénak érezte a fúrt kutak ügyét és szinte azonnal rámozdult a témára, aláírásgyűjtésbe kezdtek. Toroczkai László országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, meghátrálásra kényszerítették a kormányt.

Annyi biztos, hogy semmi sem biztos

Egyelőre annyi biztos, hogy semmi sem biztos. A szabályozáson változtatni fog a kormány, felkerült a kormányzat honlapjára a törvénytervezet a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Végleges döntés még nem született. Ezért mindenki kivár. Így tesz Rabi János is, akivel többek között azért találkoztunk, mert több mint tízmillió forintjába kerülne fúrt kútjainak engedélyeztetése a szakhatósági vizsgálatok miatt. – Minden második évben kellene például vizsgáltatni a kutak gáztartalom és gázösszetételét. Ez felesleges bürokrácia és felesleges kiadás – magyarázta.

Egyelőre kivárnak a gazdák

Kivárom, mi lesz, mert egyelőre sok a bizonytalanság. Ami biztos, hogy öntözés nélkül éhen halnánk, mert amit itt megtermelünk, azt mind öntözzük

– mutatta. Az ásotthalmi őstermelő úgy véli, hogy a kis és közepes, 3-4 hektáros területen gazdálkodókat hagyni kellene öntözni, a tíz hektár felettieket pedig ellátni vízzel csatornából, gondoskodva a vízpótlásról.

Megújuló energiával pedig fel lehet pumpálni a vizet a magasabban lévő területre, mert azzal, hogy megsarcolják az embereket, nem oldunk meg semmit

– mondta Rabi János.

Az ország vízkészletét veszélyezteti?

A kútbejelentés célja elsősorban az lett volna, hogy kiderüljön, hány kút működik Magyarországon. Ezt már valószínűleg soha nem tudjuk meg. Szakértők szerint az engedély nélkül épített kutak komoly kockázatot jelentenek a felszín alatti vizek minőségére, hiszen a tervezőknek, a hatóságoknak, a víziközmű-vállalatoknak semmilyen rálátásuk nem lesz azok működésére, az ország vízkészletét veszélyezteti a kormány totális kútamnesztiája. A Magyar Vízkútfúrók Egyesületének becslése szerint 1992 előtt a kutak 10-20 százalékát, 2000-ben a felét, 2010-ben a 80-90 százalékát, napjainkban pedig a 90-95 százalékát engedély nélkül építették, illetve építik.