Csongrád-Csanád vármegye

2023.08.09. 11:11

Áradások: vármegyei szakemberek is segítik a védekezést

Megdőlt az 1972-es árvízszint-rekord Őrtiloson, a Mura és a Rába összefolyásánál. A nagy esőzések után áradnak a folyók, több vármegyéből, köztük Csongrád-Csanádból is érkeztek vízügyi szakemberek, hogy segítsék a védekezést. Huszonnyolcan vannak jelen vármegyénkből, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese számolt be lapunknak a legfrissebb információkról.

Kiss Anna

Több mint 50 ezer homokzsákból építettek ideiglenes gátakat. Fotó: Ativizig közösségi oldala

Őrtiloson, a Mura és a Rába összefolyásánál, 51 éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn az Országos Vízügyi Főigazgatóság beszámolója szerint, melyben kitértek arra is, hogy az elmúlt évek vízügyes fejlesztései jól vizsgáznak, de a Rába, a Mura, a Dráva és a Sajó mentén továbbra is folytatódnak a védekezési munkák. Az ország egész területéről érkeztek vízügyi szakemberek az említett folyókhoz, hiszen a tetőzések után még fokozottabban kell figyelni az árvízi jelenségekre, mert a mostani apadások szokatlanul lassúak. Az árvízvédelmi készültségből vármegyénk szakemberei, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) munkatársai is kiveszik a részüket, megállás nélkül, 24 órában dolgoznak a védvonalak megerősítésén.

Borza Tibor műszaki igazgatóhelyettes szerdán arról számolt be lapunknak, hogy két csoportban indult Ativizig különítmény. Először egy 4 főből álló vízrajzi egység utazott a Mura folyóhoz a szombathelyi igazgatóság kérésére az országos műszaki irányító törzsön keresztül azért, hogy segítsék a szombathelyi vízrajzos kollégáik munkáját. Hozzátette, folyamatosan járják a Mura folyó területét, ahol leginkább vízhozam és vízállás összefüggéseket állapítanak meg reggel 6 és este 6 óra között. 

Közölte, ezenkívül egy 24 főből, műszaki irányítókból és gátőrökből álló osztag is útnak indult augusztus 4-én, azóta 12 órás váltásban dolgoznak az áradó folyó területén. A védekezés kezdeti szakaszában töltésmagasítást végeztek, vagyis ideiglenes árvízvédelmi gátakat hoztak létre homokzsákokból, a tetőzést követően pedig most az átázott földműveket kezelik, például bordás megtámasztásokat építenek. Emellett az éjjeli szolgálat során a szivattyúzásban és az őrzésben nyújtanak segítséget. 

Áradás a Dráván. Fotó: Katona Tibor/MTI 

Borza Tibor kiemelte, ameddig szükség van munkatársaikra, addig maradnak Letenye, Tótszerdahely és Murakeresztúr környékén. Jelezte, figyelembe véve az előrejelzéseket, csütörtök-péntek környékén már másodfokúra csökkentik a készültséget, így nagy valószínűséggel a hétvégére hazatérhetnek kollégáik.

Kérdésünkre a műszaki igazgatóhelyettes beszámolt arról is, hogy a múlt hétvégén érkezett ciklon közel sem azzal az intenzitással érte el térségünket, mint a Mura vagy a Dráva környékét. Míg nálunk 15-20 milliméter volt a lehullott csapadék területi átlaga, addig a most áradó folyók területén 150-250 milliméter is lehullott nagyon rövid idő alatt – magyarázta. 

Borza Tibor közölte, éppen ezért nálunk nincs szükség árvízvédelmi készültségre és nincs veszélyben a rakpart sem Szegeden. Hétfőn 130 centiméteres vízállást mértek, és az előrejelzéseket tekintve is kisvízi tartományban marad a vízállás. Árvízvédelmi készültséget 650 centimétertől szoktak elrendelni, de ennek messze alatta marad a Tisza.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában