2023.09.28. 09:00
Arányaiban sok diplomás él Szegeden
Tavaly októberben a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett érettségivel, és további huszonkét százaléka a diplomával – közölte a KSH. Az adatokból kiderült, a felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya Szegeden több nagyvárost nézve is magas, 37,2 százalékos.
Illusztráció
Fotó: Kuklis István
A tavalyi, első papírmentes népszámlálás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkáját is meggyorsította. Előzetes adatokat már hónapokkal ezelőtt közöltek, így írtuk meg például, hogy vármegyénkben 9 településen nőtt a lakosságszám, mint ahogy azt is, hogy bár a lakosságszám fogyatkozik, mégis 4,6 százalékkal több lakásban élünk az előző népszámlálás óta. A KSH most – mindössze 80 nappal a népszámlálás befejezése után – végleges adatokat is közölt. A közzétett adatsort böngésztük, elsőként az iskolai végzettséget vettük górcső alá.
Több a diplomás
2022 októberében a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett érettségivel, és további 22 százalékuk diplomával. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 23 százalékra csökkent, az érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők hányada (21%) pedig alig változott 2011-hez képest
– írta a KSH. Kiderült, a nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, az alacsony iskolázottságúak körében mégis ők vannak többségben. Ennek az az oka, hogy a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság.
Országos szinten a férfiak 1,8 százaléka az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett, ez az arány a nőknél 2,7 százalék. Az általános iskolát a férfiak 18,8 százaléka, míg a nők 23,3 százaléka végezte el. Az érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők aránya 28, illetve 14,8 százalék, ám ha az érettségivel rendelkezőket nézzük, közöttük már több nőt találunk: a férfiaknál 31,5 százalék, míg a nőknél 34,6 százalékos az arányuk. Egyetemi, főiskola oklevéllel is több nő rendelkezik, 24,5 százalék, míg ez az arány a férfiaknál kicsivel 20 százalék alatt van.
Ha az előző népszámlálások adataival vetjük össze, elmondható, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya folyamatosan emelkedik, a férfiak esetében 15,8-ról nőtt majdnem 20 százalékra, a nőknél pedig 18-ról 24,5 százalékra az arányuk.
Szeged előzi az országos átlagot
A KSH adataiból kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya a fővárosban kiugróan magas, 44 százalék. A vidéki nagyvárosokban az aktív korúak mintegy egyharmada, a községekben viszont csak 15 százalékuk felsőfokú végzettségű.
Egy táblázatba is rendezték az adatokat, abban a diplomával rendelkezők arányát a 20–64 éves népesség körében nézték. Ebből kiderül, hogy Szegeden 37,2 százalék a diplomával rendelkezők aránya. Régiónk másik két vármegyeszékhelyénél jobb ez az eredmény, hiszen Kecskeméten 30,4, Békéscsabán pedig 28,6 százalék ez az arány.
Más városokkal összevetve is elmondható, hogy Szegeden magas a felsőfokú végzettségűek aránya, hiszen például Debrecent (36,8%), Pécset (34%), Győrt (32%) és Miskolcot (30,8%) is előzzük.
Mindenütt élnek diplomások
Csongrád-Csanád településeit nézve megfigyelhető, hogy magas a diplomások aránya a vármegyeszékhelyhez közeli településeken, így például Deszken (31,4%), Újszentivánon (26,8%) vagy éppen Zsombón (24,7%). Ehhez képest például Hódmezővásárhelyen 21,8 százalék a diplomával rendelkezők aránya a 20–64 éves népesség körében, Szentesen 21,6 százalék, Csongrádon 21,5, Makón 18,4, Kisteleken 16,1, Mórahalmom pedig 22,2 százalék.
Kevés diplomás él Magyarcsanádon (4,7%), Óföldeákon (5,3%), Nagytőkén (6%), míg vármegyénk legkisebb települése, Kövegy az előbbieket előzi 6,6 százalékos arányával.
