Szegedi hírek

2024.02.27. 14:40

Nagyszabású energetikai konfereciát rendeztek Szegeden

A nukleárisenergia-felhasználás műszaki, természettudományos, jogi és gazdasági területeinek összekötése jegyében rendeztek Interdiszciplináris Energetikai Konferenciát az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben. Az eseményen az SZTE, az ETE és az ELI ALPS háromoldalú együttműködési megállapodásban kötelezte el magát az energetika közfeladataival kapcsolatos kutatási és alkalmazási területek közös segítésére.

Koós Kata

Szabó Gábor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kiss Csaba, az ETE elnöke, és Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese írta alá a megállapodást. Fotó: Sahin-Tóth István

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és a Magyar Atomfórum Egyesület rendezett Interdiszciplináris Energetikai Konferenciát az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben. Az esemény fókuszában a nukleáris energiatermelés állt, amelynek tudományterületeken átívelő jellegét mutatta, hogy az egymást követő előadások a magfizikai kutatástól a beruházások műszaki és gazdasági tervezéséig, számos ponton reagáltak egymásra – tájékoztatott közleményében a Szegedi Tudományegyetem. Hangsúlyozták, hogy az energetika széles körű interdiszciplináris tudományterületté nőtte ki magát, amelyen mérnökök, természettudósok, közgazdászok és jogászok dolgoznak, a fenntarthatóságot szolgáló energetikai fejlesztések pedig csakis rendszerszemléletű összefogással jöhetnek létre. Ennek az összefogásnak az erősítését szolgálta a szegedi konferencia is. 

Gulyás Tibor, az Energiaügyi Minisztérium stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány energiapolitikai fejlesztési céljai között az atomenergiának fontos szerepe van mint karbonsemleges, zöld és fenntartható energiaforrásnak. Ennek két jelentős fejlesztési irányaként a Paksi Atomerőmű blokkjainak további üzemidő meghosszabbítási projektjét, valamint a Paks II. atomerőmű beruházását említette. Kiemelte továbbá, hogy a magyarországi energiamixen belül három beavatkozási irányt részesít előnyben a kormány: a földgázigény csökkentését, az alternatív energiaforrások felértékelését, valamint a növekvő villamos energia és rugalmassági igény kiszolgálását.

Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Atomfórum Egyesület elnöke elmondta, hogy a magyar energiapolitikai prioritások mellett a nemzetközi figyelem is megéledt a magenergia-felhasználás iránt. Hangsúlyozta, hogy a 2050-re szóló, európai, nettó zéró kibocsátási célokat nem is lehetne elérni nukleáris energia nélkül, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési céljai lényegesen kevesebbe kerülnek, ha nukleáris energiát is termelünk.

A konferencián Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a nagyberuházás előrehaladásáról adott tájékoztatást. Szabó Gábor kísérleti lézerfizikus, az ELI ALPS ügyvezetője a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS közös lézeres transzmutációs kutatási projektjét mutatta be. 

A konferencián az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS lézeres kutatóintézet nevében Kiss Csaba, az ETE elnöke, Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, valamint Szabó Gábor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá. Céljaik között szerepel, hogy elősegítsék az országos és helyi állami energetikai közfeladatok megoldását, a gazdaságos és környezetkímélő energiagazdálkodást, az energetika különböző szakterületein dolgozó szakemberek tudományos és szakmai együttműködését.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában