2024.03.01. 10:00
Kincsek a szántásból, üzenet a vitrinből – Leletek a Tornyai-múzeum előcsarnokában – Videó
Antik régészeti leleteket találtak nemrégiben egy Mártély és Vásárhely határán lévő öntözőrendszer építésekor. A tárgyi emlékek most a Tornyai-múzeum előcsarnokában vallanak a régmúltról az arra kíváncsiaknak.
A Tornyai-múzeum előcsarnokában megtekinthetők az antik kincsek. Fotó: Tábori Szilvia
Miként egy talált coca-colás üvegről sem mondható meg, ki is ivott a palackból, úgy azt sem tudható, hogy szarmaták, netán germánok rejtették el a nemrégiben megtalált kincsleleteket
– mondta lapunknak Vida István, a Magyar Numizmatikai Társulat főtitkára arra utalva, az alföldi élet meglehetősen zavaros időszakából származhatnak az úgynevezett darvasszéki tárgyi emlékek. A nagyjából Krisztus után a 2. és 4. század között készült, zömében római kori érmék és késő antik ékszerek, rézpénzek, illetve későbbi ezüst helyi utánzatai Mártély és Vásárhely határán lévő öntözőcsatorna mellől, illetve annak környékéről kerültek elő. Ugyan nem zavaros, de némileg mostoha körülmények között.
Munkában a fémkereső
Esős időjárásban egy keskeny és mély öntözőcsatornát tártak fel a muzeológusok Mártély és Vásárhely közigazgatási határán nemrégiben. Az öntözőtelepet ugyanis egy ismert régészeti lelőhelyen tervezték kialakítani. Csányi Viktor régész-muzeológus, a Tornyai János Múzeum munkatársa elmondta, hogy a földmunkák során bukkant elő római és Árpád kori szarmata település néhány objektuma. A nyomvonalat fémkereső műszerrel is átvizsgálták, akkor találták meg a múzeum előcsarnokában most kiállított fém tárgyakat, amelyeket feltételezhetően egyszerre rejtettek el.
A mai Magyarország, Szerbia és Románia területén egykor élő szarmaták elképesztő mennyiségű leletanyagot hagytak hátra az Alföldön. Az Árpád korból kevesebb lelelet ismerünk, mint a római kori, keletről származó, a rómaiakkal időnként szövetségesként, időnként ellenségként 3-400 évig itt élt néptől. A gazdag leletanyag a stabil és erős település-, illetve társadalmi és gazdasági szerkezetükről árulkodik, ráadásul a kiváló adottságú, mocsarai miatt jól védhető Alföld megfelelő otthont adott gazdag kultúrájuknak.
Erdély majd az Alföld
A már emlegetett zavaros történelmi időszakról Vida István úgy fogalmazott, hogy a mai Ukrajna területéről valamikor a 3. század végén a germán törzsek nyomultak a Kárpát-medencébe, először Erdélybe, majd az Alföld közeli területekre. A szarmata megtelepedés kezdett visszaszorulni, a germánok erős hatása, a megváltozott kulturális miliő pedig egyértelműen követhető a most megtalált tárgyi emlékeken.
Bár értéküket nem tudjuk megbecsülni, a fémet akkoriban fáradtságos munkával állították elő, ezért még a réz is olyan értéket képviselt, amelyet érdemes volt elrejteni
– magyarázta Vida István.
Kéktói és darvasszéki együtt
A Tornyai János Múzeum bejárati előcsarnokában együtt láthatók a januárban bemutatott, a múzeumi raktárból előkerült tatárjáráskori kéktói ezüstlelet, valamint a Korok, kultúrák, lelőhelyek legutóbbi előadásán bemutatott darvasszéki kincsek.
A vásárhelyi közgyűjtemény régészeti előadás-sorozatának programjait tartalmazó legújabb tanulmánykötete a közeljövőben lát napvilágot és vehetik kézbe a múlt rejtett értékei iránt érdeklődők.
