Goya sötét víziója elevenedik meg a színpadon

Adja magát a kérdés, hogyan lehet egy egyetlen mozdulatot ábrázoló festményre egy egész táncos darabot felépíteni? Fantáziával, kreativitással és mondanivalóval. Nanine Linning határozott művészi koncepcióval érkezett Szegedre, a holland művésznőt lenyűgözte és megihlette Goya festészete, különösen az a 14 darab kép, amelyet a festő halála utána fedeztek fel madridi otthonában. Nanine Linning úgy véli, a spanyol művész alkotásai jelen korukban nagyon is aktuálisak.

A színpadon demonstrál

– 2015-ben készítettem el a The black painting koreográfiáját először. Ez a darab jól szimbolizálja a világban uralkodó sötétséget és fényt, a törékenységet és a rajta felülkerekedő elnyomó erőt. Amikor Juronics Tamás megkeresett, hogy dolgozzak együtt a szegedi társulattal, akkor már tudtam, hogy ezt a darabot szeretném színpadra vinni és hozzáilleszteni egy új részt. A koronavírus egy órási csapás volt ennek a planétának, egy rajtunk kívül álló erő, amely megbénította a bolygót. Művészként úgy vélem, az a feladatom, hogy reagáljak a világ történéseire – mondta Nanine Linning. Hozzátette, hogy nem csak a koronavírus, hanem a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia olyan témák, amelyek foglalkoztatják és a darab rétegeiben is megjelennek, ő nem az utcán, hanem a színpadon demonstrál azért, amiben hisz.

Jó benyomások

A koreográfus azt is elmondta, hogy nagyon megviselte a koronavírus nyomán kialakult válság, de megjegyezte, nagyon pozitív tapasztalatokat szerzett itt, Szegeden.

– A járvány jelenleg minden álmomat szétrombolta. Az alkotás egy hosszú folyamat, mindennap ezzel feküdtem és keltem, s aztán hirtelen minden munkát le kellett mondani. A bizonytalanság a legrosszabb. Hogyan tudjuk így folytatni a munkát, tudjuk-e egyáltalán folytatni? Itt Szegeden a helyzet nagyon pozitív, mert itt nincsenek olyan szigorú szabályok egyelőre. Németországban 6 méter távolságot kell tartaniuk a táncosoknak, egyszerre 3-4-en lehetnek a színpadon, naponta többször fel kell takarítani – részletezte.

Ugyanerről számolt be Heim Boglárka táncos is, aki számára fontos a másik közelsége a táncban. A miskolci származású művész idén szerződött a Szegedi Kortárs Baletthoz, előtte Hollandiában, Németországban, Ausztriában is táncolt, Nanine Linning társulatának három évig volt a tagja.

A test és mozgás határai

– A The black paintingben 12 táncos van, én egyike vagyok azoknak, akik a sötét erőkkel vívódnak. Mivel magas vagyok, ezért a színpadon általában én vagyok az, aki másokat emel fel, itt pedig fordítva van, ezért szokatlan a szerep. Nagyon szeretek Nanine-nal együtt dolgozni, mert ő az emberi test határait keresi és feszegeti. Nem a klasszikus formákból építkezik, hanem az állatias, absztrakt mozgást hozza elő belőlünk. Nagy hangsúlyt fektet az izommunkára és a táncosokra egyénileg is nagyon figyel, hogy a legjobbat hozza ki belőlünk – mondta Heim Boglárka.

Idén hat új táncos érkezett a társulathoz. Marie Vilette Franciaországban, míg Liszkay Zsófia Londonban szerzett táncművész végzettséget, majd egy évet mindketten a Székesfehérvári Balett Színháznál töltöttek. Nyeste Adrienn a Közép-Európa Táncszínház és a Gangaray Dance Company művészeként dolgozott, most szülővárosába tért vissza. Mészáros Fanni a Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus táncművész szakán diplomázott, így számára a szegedi az első társulat, amelyhez csatlakozott. Hozzá hasonlóan Hudacsek Hanna is pályakezdő művész, ő a Madách Musical Tánciskolát idén fejezte be. A The black painting bemutatóját a tervek szerint decemberben tartják meg.