Látogató nincs, munka van

Épphogy csak kinyitott, egy hónappal ezelőtt ismét bezárni kényszerült a Móra Ferenc Múzeum. A szegedi kultúrpalota felújítási munkák miatt 2018 decemberében hosszú időre becsukta kapuit a látogatók előtt: 20 hónap telt el, mire idén augusztus közepén újra be lehetett barangolni a kiállításait. A jelentős ráncfelvarráson átesett intézmény fővárosi és nemzetközi szinttel mérve is kiemelkedő látogatottságot könyvelhetett el: 2 hét alatt több mint 10 ezer fizető vendéget fogadott.

És jött a koronavírus

– Ez pozitív visszajelzés volt a részünkre: kiderült, hogy amit csinálunk, az érdekli a közönséget – fogalmazott Fogas Ottó igazgató. A megújult kiállításoknak és az olyan kuriózumoknak köszönhetően, mint például a tetőterasz megnyitása, olyanok is ellátogattak a múzeumba, akik évek vagy évtizedek óta nem jártak a falai között. Szeptembertől pedig beindultak az iskolás csoportok is, ez utóbbinak azonban hamar vége szakadt.

– A koronavírus először ezt vette el tőlünk: bár 17 iskolával van együttműködésünk, ami 20-25 ezer látogatót jelent számunkra, a tanévkezdés után néhány héttel az oktatási intézményeknek megtiltottak minden, az intézmények falain kívüli programot, így ezek a csoportok lemondták a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Az ősz folyamán aztán egyre kevesebb lett a látogató is, mert sokan már tartottak a vírustól, november 10-től pedig ismét be kellett zárnunk – mesélte az igazgató.

Mindössze tehát 3 hónapig tudott nyitva tartani a hosszú kényszerszünet után a Móra Ferenc Múzeum, mely a kiemelkedő érdeklődés miatt különösen érzékenyen érinti az intézményt.

– Bár a nyári és a téli bevétel mindig jelentősen különbözik, havi több millió forintos kiesést ez így is biztosan jelent nekünk. A projektek leállása miatt pedig szintén sok pénztől esünk el – beszélt helyzetükről Fogas Ottó.

zárt kapuk mögött

Annak ellenére azonban, hogy látogatókat nem fogadnak, a munka nem állt le. – A múzeum feladata a gyűjtés, feldolgozás és bemutatás, ezek közül csak az utolsóval nem tudunk foglalkozni – mondta el az igazgató.

– Intézményünknek 3 millió darabos gyűjteménye van, melyek gondozása nagy feladat. A nyári, a múzeum háta mögött végzett ásatás leletein is dolgoznak kollégáim: a restaurátorok megtisztítják mindegyiket, a régészek pedig beszámozzák és leltárba veszik. Az érdekesebb darabokról ezután publikációk születnek, és csak a legkiemelkedőbbek kerülnek kiállításra.

Kiemelkedő látogatottságot könyvelhettek el: 2 hét alatt több mint 10 ezer fizető vendéget fogadott a múzeum.

Ahogyan tehát a felújítás 20 hónapjában, úgy most is van munkájuk a múzeum dolgozóinak. Még a teremőrök is kaptak feladatot: a tudományos dolgozók munkáját segítik szaktudást nem igénylő feladatok átvállalásával. – Akinek tudtuk, megtartottuk a munkáját, a nyugdíjba menőket viszont egyelőre nem pótoljuk – mondta Fogas Ottó.

Tervek már 2023-ra is

A múzeum egyébként az online térben továbbra is aktív: nemrégiben például egy aerobikbemutató került fel Facebook-oldalukra, melyet a vár kiállítóterében rögzítettek. És bár nem lehet tudni, mikor fogadhatnak ismét látogatókat, természetesen már tervezik az új kiállításokat is. – Mivel a külföldi kölcsönzéseknek akár több mint egy év átfutási ideje is lehet, természetes, hogy előregondolkozunk. Jelenleg 2023-ig vannak meg az elképzelések – árulta el az igazgató.