2023.10.22. 21:36
Összefogott Szentes '56-ban, ahogyan az ország
A Büszkeségpontnál emlékezett a Fidesz az ünnep előestéjén. Fotó: Farkas Sándor miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő hivatalos oldala
Hagyományosan a nemzeti ünnep előestéjén, október 22-én tartotta 1956-os megemlékezését a Fidesz szentesi szervezete. A Rózsa Gábor téren található Büszkeségpont előtt, az ’56-os emlékműnél, amelyet a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állítottak, a Himnusz elhangzása után a Szegedi Pinceszínház művészei, Varga Bálint, Büki Beáta és Nagyhegyesi Zoltán idézték fel a korabeli eseményeket zenés és prózai műsorukban.
Az ünnepi megemlékezésen Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke mondott volna beszédet, azonban halaszthatatlan elfoglaltsága miatt végül nem tudott megjelenni. Megemlékező gondolatokat Farkas Sándor miniszterhelyettestől, a térség országgyűlési képviselőjétől hallhattak a szép számban összegyűlt megemlékezők.
Beszédét azzal kezdte, 1956. október 23-a visszavonhatatlanul szimbóluma lett a szabadságnak, a függetlenségnek, a reménynek és a soha el nem hagyó hitnek.
Mi, magyarok szabadságharcba kezdtünk, és népek sora nézte bátorságunkat. Büszke nemzet vagyunk, erős gyökerekkel és hittel, mely soha nem engedte, hogy megcsorbítsák erejétől és szuverenitásától, elvegyék önazonosságát. Emlékezzünk, a bátor kiállás akkor is vidéken kezdődött, megalakult Szegeden a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, az első, kommunistáktól független ifjúsági szervezet. Mi, vidéken össze tudunk fogni, utat tudunk törni, és összetartozunk. Összetartottunk ’56-ban és össze kell tartanunk ma is
– hangsúlyozta Farkas Sándor.
Barta László levéltáros könyvéből a helyi eseményeket idézte fel a miniszterhelyettes: a szovjet hősi emlékmű elbontását, valamint azt, hogy döntő fordulatot jelentett, amikor Gujdár Sándor őrnagy, a műszaki zászlóalj parancsnoka a forradalom oldalára állt. Szentesen tehát vér nem folyt azokban a napokban. A város összefogott, mint ahogyan az ország is.
Európa népei ma is sorra nézik a magyarok bátorságát, ahogy őrizzük az európai létformát, a biztonságot, a kultúrát, az emberi méltóságot és a hitet. Ma a hősöknek adózunk, a történelem nem felejt, viszont mindig emlékeztet emberekre, sorsokra, családokra, településekre, hitre és összefogásra – zárta gondolatait Farkas Sándor, majd a Szózat után a megemlékezők mécsesei kerültek az emlékműre.
