Gyálarét Trianon szülötte volt

Gyálarét születése az első világháborút lezáró békediktátumból következett, így a napokban a település lakói együtt emlékeztek Trianon 100. évfordulójára és lakóhelyük születésnapjára.

– Gyálarét területének történetében a régmúlt legismertebb hirdetője a Lúdvári Vénusz névvel illetett szobrocska. Az égetett agyagfigura 7500 éves lehet, s az akkori, földművelést és állattenyésztést folytató népcsoport kultikus rendeltetésű alkotása. Kőkori termékenység-istennő, amely a Magna Matert jelképezte – mondta lapunknak Marjanucz László történész.

A mai Gyálarét területe korábban Gyála község határa volt, egészen az első világháború végéig. A Marosszöget 1918 végén szállták meg a szerb csapatok, és idegen uralom alá került kilenc környékbeli község: Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Deszk, Szőreg, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván és Gyálanagyrét.

– Miután a trianoni szerződésben rögzített határok nem voltak véglegesek, Torontál kilenc faluja megmenekülhetett a végleges idegen uralom alá jutástól, mert a párizsi Nagytanács jóváhagyta az erre vonatkozó magyar kérelmet – hangsúlyozta a történész.

Gyálarét területét a járás többi falujától a Tisza választotta el, emiatt a járásnak egyetlen másik községéhez sem lehetett csatolni, ezért „Gyála-Nagyrét” név alatt külön községként kezelték. A falu tényleges megalapítása 1923-ban történt, a harmincas évek elején házsorok emelkedtek ki a földből, majd a község kutat fúratott a paprikatermeléshez és -feldolgozáshoz.

– 1950-ben a község önkormányzata helyébe a tanács lépett, azaz megszűnt az önálló, saját érdekalapú döntés lehetősége. Az önállóságot kifejező községtanácsot pedig 1973-ban szüntették meg, ekkor került a falu Szeged adminisztratív kötelékébe.