A nádtető lassan igazi kuriózumnak számít – Galéria

A székkutasi Lengyel Győző és párja, Móza Mónika régóta nádtetőkészítéssel foglalkoznak, A vásárhelyi Tájháznál 60-80 centiméter hosszúra vágott náddal tömörítették vissza a tetőt, amelynek átlagos vastagsága lakóházaknál 30-35 centiméter. A rövid szálakat tulajdonképen beledugdosták a megritkult szövetbe, az elkorhadt varrásokat pedig horganyzott dróttal pótolták.

Ahogy Győző és Mónika elmondta: a nádtetőt nem bántja a jégeső, a szélvihar sem tehet benne kárt, így találták ki egykor.

A szél nem tud belekapni, a jég pedig lepattan róla. Ráadásul természetes anyag: jól szigetel, 30-50 év után lebontva is komposztálható, esetleg ledarálható.

A nádszálak tulajdonképpen apró csövek, a tető megfelelő lejtésével tökéletesen lefolyik róla a víz. A magyar nádtetők problémás része a gerinc, a két oldal találkozásánál könnyen romlik állapota.

– A cserépszegés, mint a vásárhelyi Tájháznál is, rendkívül praktikus

– mondta a szakember. Lezárja ugyanis a sorokat.

Ugrasztott két sort

A nád minősége és rögzítése a legfontosabb, hogy a felhelyezett nádkévéket a mester miként varrta le, illetve előírásnak megfelelően sűrű és vastag-e a réteg.

– Vannak a szakmában olyanok is, akik kevésbé alaposak, mi úgy mondjuk, ugrasztott két sort, hogy haladjon. A lazább sor nem tesz jót a tetőnek, hamarabb tönkremegy

– magyarázta Lengyel Győző.

Ahogy mondta: ha betartjuk az előírásokat, tömörebb, hosszabb élettartamú a tető. A tetőfedő nádat 62 centis körméretű sablonba kell kötni, idegen anyagot, gyékényt, sást és füvet egyáltalán nem tartalmazhat. Más a vázszerkezetük, átnedvesedik és bepenészedik.

A kiosztályozott nádkévét bálázva vagy kúpokban tárolják. Fontos minőségi kritérium, hogy a nád egyidejű legyen. Ez azt jelenti, hogy minden évben le van aratva. Más-más a szerkezetük, így nem egyszerre romlik az állapota. Az egyidejű nád. Kézzel osztályozzák, erre ma már nehéz embert találni.

Nádaratás kistraktorral

– Édesapám mindig azt szerette volna, ha szakmát tanulok. Mindig kérdezgette, na akkor hova mégy fiam tanulni? Mondtam, autószerelőnek. – Ejj, az nem jó– felelte apám.Mondtam, akkor szobafestő leszek. Erre ő: az nem jó, attól huzatot kapsz! Nagybátyám szakácsként dolgozott, kitaláltam, hogy én is ezt a hivatást választom. Elvégeztem Vásárhelyen az akkori Komócsin Zoltán középiskolában. Röpke fél évet dolgoztam a szakmában. Apám akkoriban a székkutasi horgász egyesület vezetője volt, és telente a befagyott a vízen aratták a nádat a horgászok. Eladták feldolgozóüzemeknek, az összeget meg halasításra fordították. Azután ez valahogy elkopott – mesélte Győző a kezdetekről, meg hogy végül édesapja ötletére kezdődött a tetőfedő hivatása.

– Most ketten vágják a nádat kistraktorral, én vezetem, Győző meg szedi össze a nádat

– tette hozzá felesége.

Úri huncutság?

Míg egykor a szegények építőanyagaként ismerték, ma a költségesebb megoldások egyike. Lengyel Győző szerint, aki ma nádtetőt szeretne magának, mindenképp köti az ebet a karóhoz. A megrendelőket zömében inkább esztétikai szerelem motiválja az olyan praktikus szempontok helyett, minthogy onnantól a szalámi és a szalonna kitűnően eláll a padláson. Azt, aki emellett dönt, a költségek sem tántorítják el, bár a nyolc-tíz évente esedékes és kihagyhatatlan felújítás olykor kimarad a számításból.

– A nádnak a cserépnél több gondoskodás kell, viszont sok épületen szebben mutat, és kitűnő hőszigetelő

– magyarázta Lengyel Győző és párja.

– Az új tető munka- és anyagköltsége négyzetméterenként közel 20 ezer forint. A nád ára egyértelműen emelkedett, hiszen folyamatosan hordják külföldre. Két euró egy kéve nád, abból tetőfedéshez négyzetméterenként kell tíz-tizenkettő, ami majdnem nyolcezer forint, ehhez jön még a drót, egyéb alapanyag, a helyszínre szállítás és a munkadíj.

Nehezebb az aratás

– A nád vízinövény, igenis igényli, hogy a lába vízben álljon amíg megnő. A legnagyobb gond mégis az, hogy az enyhe telekkel nem fagy be a víz, és használható ugyan aratáshoz mocsárjáró, de az szó szerint megerőszakolása a természetnek. A gép tapossa el a növények gyökerét, megy keresztül mindenen. Mi most vizes területen nem tudunk aratni telente, pedig a szövetnek való nád például csak tóban terem. Aszályos évben kevésbé nő a növény, legfeljebb 160 centi magas, a kétméteres szövethez így már nincs ilyenkor alapanyag – mondta a székkutasi mester.

A Tájház nádteteje

Az Árpád utcai Népművészeti Tájház, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett épült egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. Két épületszárny húzódik egymással szemben, melyeknek építési ideje a 18. és a 19. század fordulójára tehető. A házépítő Nagy György János parasztgazda vagy apja lehetett, majd a Csáki, legutóbb pedig az Elek családok lakták, majd 1974-ben a városhoz került. 1983-ban felújították, és a berendezett épületegyüttest 1984. október 6-án átadták a közönségnek. A főépület vályogfalú, tisztaszoba – konyha – lakószoba beosztású. Teteje nádból készült.