Csontvázakkal buzdít a szép életre: megnyílt Dömötör Mihály kiállítása - fotók

A kiállító lapunknak elmondta, a pandémia idején készítette a különleges és elgondolkodtató fotográfiákat. 

– Jött a bezárás, és azt mondták, az öregek ne menjenek sehová, és akkor már elmúltam hetven. Egy idő után ott settenkedett az ajtóm előtt a depresszió. Ám eszembe jutott, hogy rendet kéne rakni a spájzban, ahol megtaláltam egy kutyakoponyát. Ez adta az ötletet – mesélte. 

Az ebcsont után eleinte a szerencse gyarapította a kiállítás anyagát, ismerőseitől kapott ugyanis combcsontot, a Mátrában pedig szarvascsontvázra lelt a fotóművész. Majd kezébe vette a tárlat sorsát, és felhívta a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékét, ahol szeretettel fogadták, és különleges csontvázak sokaságát bocsájtották a művész rendelkezésére. A tárlaton így emberi, macska, hal, szarvas, vaddisznó, ló, sőt tigris csontváz is a művészi kifejezés eszközévé vált. 

Dömötör Mihály nem első alkalommal nyúlt az elmúlás témájához, hervadó virágok és pusztuló téglagyár után választotta a csontokat a létezők mulandóságának vizuális megragadására. 

– A létezés emberi szempontból drámai, mert véges. Heidegger nyomán minden dolognak megvan a maga ideje. Az élőknek és az életteleneknek is. Mindig a határesetek érdekeltek, amikor a téglagyár már pusztul, amikor a hervadt virág már nem él, de még létező. Az élet és a halál közt egy nagyon éles határhelyzet van. Az egész kiállítás az egyszeri és megismételhetetlen élet fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet. Szélesebb értelemben arra, hogy szépen kellene élnünk – hangsúlyozta Dömötör Mihály.