Régi mesterségek Ádók Zsanett fotóin

– Gyermekkorom óta szenvedélyem a fotózás – vallotta a Délmagyarországnak meg a makói Ádók Zsanett. 

Mint elmesélte, annak idején még filmes géppel fényképezett, és úgyszólván minden zsebpénzét filmre és előhívásokra költötte. Később az első fizetéséből is fényképezőgépet vett. Néhány évvel ezelőtt a férje biztatására Szegeden elvégzett egy fotósiskolát, vásárolt egy egészen komoly gépet, és azóta is rendszeresen részt vesz képzéseken, igyekszik neves fotósoknál tanulni. Úgy gondolja, ezt nem lehet abbahagyni.

Lapunk legutóbb akkor írt róla, amikor megnyerte a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány országos pályázatát. Itt egy olyan sorozattal aratott sikert, amely egy búzaszentelési ceremóniát mutat be az apátfalvi Langó-kápolnánál. Mint mondta, mindig is érdekelte a hagyományok megörökítése. Egyébként nem szokott pályázati felhívásokra jelentkezni, de ez felkeltette a kíváncsiságát. Végül több ezer pályamunkát küldtek be szerte az országból, így meg is lepődött, amikor kiderült, hogy nyert.

A mostani, Kiszomboron látható Mesterségem címere című tárlat 30 darabból álló anyagát több száz felvételből válogatta össze. Két-három éve kezdte foglalkoztatni a téma. Legnagyobb segítsége az anyaggyűjtésben Vargáné Nagyfalusi Ilona, az apátfalvi faluház vezetője volt, aki több idős mesterrel megismertette.

– A feladat nem volt könnyű, hiszen a zömmel idős embereknek a bizalmát is el kellett nyernem. Ennek érdekében sokat beszélgettem velük, így megismertem az életüket, a hitvallásukat is – mondta.

A Rónay-kúria emeletén látható kiállítás olyan mesterek mindennapjait örökíti meg, mint a makói Pintér Károly, azaz Carlo, az órás, illetve a szíjgyártó Lenhardt-család, valamint Apátfalváról a tojásfestő Beke Manyi néni, a fonással foglalkozó Antal Ilonka néni és Vígh Tóni bácsi kaskötő. Ádók Zsanett azonban továbbiakat is szívesen fotózna – akinek van ötlete hozzá, keresheti.