Roma holokauszt: megkínozva tértek haza a szerencsés túlélők

Hódmezővásárhely, Szentes - Csongrád megyéből is vittek munkaszolgálatra és munkatáborba cigányokat - ma van a roma holokauszt emléknapja. A családtagok azt mesélik, felmenőiket embertelenül kínozták és megalázták.

Imre Péter

Emléknap


 A roma holokausztra emlékeznek ma 9 órától a vásárhelyi Római katolikus temetőben. Beszédet mond Mátray Attila, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke és Kószó Péter alpolgármester.

– Édesapámat, Faur Pétert és testvéreit, Istvánt és Jánost 1944-ben vitték el munkaszolgálatra, többek között Komárom-Esztergom megyében kellett dolgozniuk. A megkülönböztetést, hogy alacsonyabb rendű fajnak tartottak minket, családunk is megszenvedte – mondta a 60 éves, szentesi [namelink name="Faur Zoltán"], aki korábban jelentős szerepet vállalt a helyi roma nemzetiségi önkormányzatban. Azzal folytatta: akkor 10 éves édesapja vizet hordott, bátyjai, akik pár évvel idősebbek voltak, már kemény munkát végeztek. Fél év után kerültek haza.


– Édesapám nem szeretett életének erről a szakaszáról beszélni, ha csak lehetett, kerülte a témát. Megalázták, verték, kegyetlenül dolgoztatták őket, csak azért, mert cigánynak születtek – mondta Faur Zoltán.


[namelink name="Karsai László"], a magyarországi roma holokauszt kutatója szerint 5000-re tehető azon cigány honfitársaink száma, akiket 1944–45-ben etnikai hovatartozásuk miatt álorvosi kísérletekkel kínoztak, megnyomorítottak, illetve haláltáborokban gyilkoltak meg, vagy munkaszolgálatban haltak meg. Karsai a cigány üldözöttek összlétszámát 10 ezerre, a halottakét mintegy ezerre becsüli.

 

A vásárhelyi Mátray Attila apai nagyapjára emlékezik. Fotó: DM

A vásárhelyi Mátray Attila apai nagyapjára emlékezik. Fotó: DM

Tudta-e?

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának 1972-es határozata alapján augusztus 2. lett a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 2-án – egyetlen éjszaka alatt – megöltek négyezer romát, és ezzel felszámolták az auschwitzi cigánytábort.


– Apai nagyapámat hurcolták el még 1944-ben a rahói munkatáborba, és ott dolgoztatták őket a németek – mesélte a Kárpátalján történteket testvérével, Matyi Sándorral együtt a vásárhelyi Mátray Attila. Azzal folytatták: nagyapjuk azt mesélte, nem bántották, verték őket, a kínzást az embertelen fizikai megterhelést igénylő munka – sokszor éjszaka is dolgoztak –, a kicsi ételadagok jelentették.


– A Vásárhelyről elhurcoltak mind hazatértek, de nem egészségesen, gyomorbajtól, tüdőbetegségtől szenvedtek. Ilyenkor megidézzük őket, emlékezünk az összes áldozatra, velük vagyunk – zárta mondandóját [namelink name="Mátray Attila"].

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!