Most is elmarad a világvége?

A NASA is arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg semmiféle fenyegetettség nem ismert, nincs olyan kisbolygó vagy meteor, ami a Föld felé tartana.

Sokan öngyilkosok lettek

A Halley-üstökös keringési periódusa 76 év, utoljára 1986-ban járt a Nap közelében. Közel került a Földhöz, sőt bolygónk át is ment az üstökös nagyon ritka, gázokból alakult csóváján. Akkoriban a tudósok már tudták, hogy cián molekulák is vannak benne. Az emberek tömeges mérgezésről pletykáltak, világvégét jósoltak, persze nem történt semmi ilyesmi, viszont sokan öngyilkosok lettek, eldorbézolták mindenüket. Olyanok is voltak, akik kihasználták a pánik okozta emberi butaságot, és üstökös elleni pirulákat kezdtek árusítani.

– A NASA speciális honlapján bárki nyomon követheti, hogy melyik kisbolygó mikor és milyen távolságban repül a Földhöz közel. A csillagászoknak nincs tudomásuk arról, hogy a közeljövőben bármiféle égitest ütközne a Földdel. Többek között az is feladatunk, hogy nyomon kövessük a Földre veszélyes kisbolygóknak a Naprendszerbeli pályáját, a csillagokhoz viszonyított elmozdulásukból ez kiszámítható – magyarázta [namelink name="Szatmáry Károly"] csillagász. A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének docense hozzáfűzte: – A Földet valóban veszélyeztethetik a jövőben kozmikus hatások. Ezek közül a legjelentősebbek azok a becsapódások, amikor kisbolygó vagy üstökösmag csapódik a Földbe. Erre számos példát látunk, hiszen az utóbbi 200-300 millió évben ez többször meg is történt, és egy nagyobb becsapódásnál kihalt a földi fajok fele, háromnegyede. Ezek a becsapódások napjainkban is tartanak, de kisebb, öklömnyi méretű testek formájában. Másik veszélyforrás lehet, ha a Nap szomszédságában van olyan csillag, amely szupernovaként felrobban, és ennek következtében rettenetesen erős gamma és röntgensugárzás érné a Földet. Erre is volt már példa körülbelül 240 millió évvel ezelőtt, de jelenleg nincsen olyan csillag ötven fényéven belüli távolságban, amely veszélyt jelentene. Szintén veszélyforrás lehetne egy nagyméretű napkitörés, de a Nap jelenleg nyugodt, tehát ilyen esemény sem várható.

Eltérítik a veszélyes kisbolygót

Nem lehet előre megmondani, hogy a jövőben mikor jelent majd veszélyt a Földre egy kisbolygó, mindenesetre léteznek tervek a védekezésre. Két nagy csoportra lehet osztani a módszereket. Az egyik az úgynevezett darabolós technika: felrobbantanák a közeledő kisbolygót, amely így kisebb darabokra hullana, és elégne a Föld légkörében. Nehezen kivitelezhető, hiszen ha a kisbolygó nagyon tömör, nem lehet szétrobbantani, ha pedig laza, hógolyó jellegű, a robbanások rövid úton elnyelődnek benne. Perceken múlik, hogy ütközünk-e vagy sem egy kisbolygóval, ezt használja ki az eltérítés módszere. Ez viszont azért nehéz, mert ahhoz, hogy el lehessen téríteni, jóval hamarabb tudomást kellene szerezni a létezéséről. Rakéta-hajtóműhöz hasonló szerkezetet rögzítenének hozzá, vagy nagy tükrökkel napfényt fókuszálnának a felszínére. Ha jeges a felszíne, heves gázképződés indulna meg, amely szintén hajtóműként működne. Vagy kihasználnák egy elé kerülő nagyobb űrhajó gravitációs vonzását – segítségével egy picit megváltoztatnák a pályáját.

A szakember arra is rávilágított, hogy a Nibiru nevű feltételezett jelentős méretű égitest, amely állítólag a Naprendszerben kering és időnként közel kerül a Naphoz meg a Földhöz, és pusztulást okozhat, nem létezik. Ha valóban a Naprendszerben keringene, már réges-régen felfedezték volna. Az emberek bolygók együttállásáról is beszélnek – hát most ilyen sem lesz. Néhány évtizeddel ezelőtt a Nap egyik oldalán valóban egy vonalba kerültek bolygók, akkor is világvégét jósoltak, nem jött be. Átmegyünk fotonövön, meg galaktikus „nullsíkon" – ezt is mondogatják. De Szatmáry Károly hangsúlyozta: – Nem ismernek fotonövet, és nincs olyan, hogy galaktikus „nullsík", és kvantumugrás is csak a kvantummechanikában létezik. Egyesek azt állítják, hogy földrengések lesznek, meg nagy tüzek, három napos sötétség, nagy ár-apály ingadozás miatt szökőár alakul – teljesen légből kapott információk ezek. Nem tudok semmiféle kozmikus veszélyforrásról, mindössze téli napforduló lesz december 21-én.

[namelink name="Mika János"] éghajlatkutatót arról kérdeztük, hogy létezik–e olyan meteorológiai jelenség, amelynek a kialakulása (vagy éppen a megszűnése) világméretű természeti katasztrófához vezethetne.

– Szerencsére nincs ilyen gyors lefolyású és nagy kiterjedésű jelenség – kaptuk a választ. – Ha térben és időben követjük a meteorológia jelenségeket, az egészen kicsi viharoktól a tornádókon át az aszályokig, megfigyelhetjük, hogy ezek már kontinensnyi méretű kiterjedést sem produkálnak, egyedül talán az aszály esetében lehet ezt elképzelni. Nem lehetséges, hogy órák, napok alatt kitörjön az egész Földet érintő, globális katasztrófa. Persze ismerünk olyan éghajlati jelenségeket, amelyek hosszabb távon az egész Földre kiterjedően veszélyt jelenthetnek. Ilyen a tengerszint emelkedése, de rövid távon ez is csak a part menti területeken jelent gondot – tudjuk meg a szakembertől, akit a Holnapután című hollywoodi katasztrófafilmben (2004) felvezetett, mindent elpusztító jégkorszak racionalitásáról is faggatunk. Mika János megnyugtatott, hogy mindez csak a mozivásznon lehetséges. Egyhamar nem várható, hogy a nagymértékű globális felmelegedésnek köszönhetően az Északi-sark jégtakarója úgy megolvadjon, és olyan mértékben híguljon az Atlanti-óceán vize, hogy emiatt leálljon a létfontosságú óceáni áramlás, amely normál esetben meleg vizet szállít az egyenlítői övezet mélyéről az északi féltekére a Golf-áramlás segítségével.