Elfogadta az Európai Parlament a Tavares-jelentést

14:47 - Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást.

Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el az úgynevezett Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, azok trendje és tartalma pedig összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének "egyértelmű kockázatát eredményezi".

Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
A dokumentum szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek "kiterjedt alkalmazása" továbbra is "aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot".

A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.

Az irat - bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság - azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja,hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.

Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.

A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását.

Az Európai Parlament "újra megerősíti", hogy "rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni" - áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig tovább 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók - akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében - közösen ellenőriznék. A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének - szankciókat még nem tartalmazó - első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.

Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.

Orbán Viktor miniszterelnök a jelentés keddi vitájában úgy fogalmazott, hogy a dokumentum szerinte komoly veszélyt jelent Európára nézve, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát. A kormányfő úgy vélte: a javaslat figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az uniós intézmények közötti feladatmegosztást, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.

14:05 - Az Együtt-PM szövetség szerint a Tavares-jelentés ilyen nagyarányú megszavazása egyértelműen jelzi, hogy immár egész Európa - beleértve a Fidesz saját pártcsaládját, az Európai Néppártot is – kihátrált az Orbán-kormány mögül – mondta Szabó Tímea az MTI-nek szerdán annak kapcsán, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülése 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett elfogadta a Tavares-jelentést.

A jelentés fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek. Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke úgy fogalmazott: az Európa Tanács és az Európai Bizottság után az Európai Parlament is kinyilvánította, hogy a magyar kormány politikája drasztikusan eltér az európai alapértékektől.

Az Együtt-PM egyetért a jelentésben foglaltakkal, amit megalapozottnak tartanak – közölte a független képviselő, hozzátéve: sajnálják, hogy a kormány "egy ilyen szégyenteljes helyzetbe navigálta bele Magyarországot". A jelentés elfogadása az ellenzéki szövetség szerint egyértelműen jelzi azt is, hogy a "szabadságharcos, hazug retorika" megbukott. Szabó Tímea felszólította a kabinetet, hogy sürgősen hozzon olyan intézkedéseket, amelyek "visszaterelik Magyarországot abba a közegbe, ahová tartozik, az Európai Unióba".

13:03 - A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) vitájában újabb nemzetközi lejárató akcióba kezdett a baloldal, amit az ifjúsági szervezetek felháborítónak tartanak.

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített előterjesztésről - amelyet szerdán el is fogadott az EP - kedden folytattak vitát Strasbourgban.

Nehezen találni szavakat arra, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba az EP plenáris ülésén - konkrétumok említése nélkül - kétségbe vonta a magyar demokrácia létét, és egy uniós felügyeleti rendszer mellett érvelt - kommentálta a magyar szocialisták strasbourgi felszólalásait az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a Fidelitas és az IKSZ.

Közölték: vérlázítónak tartják az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről felszólaló Bokros Lajos szavait is, aki szerint - idézték - Magyarország nem osztja az európai értékeket. "Az MSZP egykori minisztere eközben a magyar jobboldal képviselőjének hazudta magát" - tette hozzá közleményében a két ifjúsági szervezet.

Véleményük szerint a baloldali képviselők nem számoltak el azzal, hogy sokéves ámokfutásuk eredményeként az ország 2010-re a szakadék szélére került, ehelyett továbbra is külföldre rohangálnak, és lejáratják az országot.

12:57 - Súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, melyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Dobogókőn.

"Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján - népszavazással is megerősítve - beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni" - jelentette ki a kormányfő.

A kormányfő a Magyar Természetjáró Szövetséggel írt alá megállapodást a Pest megyei Dobogókőn, majd újságírói kérdésre válaszolva beszélt a Brüsszelben kedden folytatott vitáról, illetve a Tavares-jelentés elfogadását követő esetleges válaszlépésekről.

A Tavares-jelentés körüli vita részleteit nem kívánta bővebben minősíteni, hangsúlyozta, Brüsszelben mindent elmondott, ám érvei szerinte nem értek célt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: csak "zárt füleket" látott, nyitottakat nem.

Mint elmondta, nem kizárólag, s nem elsősorban Magyarország számára, hanem az európai jövő és az Európai Unió szempontjából veszélyes, amit "ellenfeleink, az országgal ellenséges erők" tettek.

Hangsúlyozta: a baloldalnak is meg kellene értenie, hogy az alapszerződést módosítás nélkül nem lehet felülírni.

Orbán Viktor elmondta, hogy a Tavares-jelentés megszavazására nem a magyar kormány, hanem a magyar parlament fog válaszolni az Európai Parlamentnek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már jelezte, hogy ennek érdekében a frakció a parlament csütörtöki ülésén határozatot terjeszt elő - tette hozzá.

A Tavares-jelentés súlyosan sérti, korlátozza Magyarország függetlenségét, a jelentés révén gyámság alá akarják helyezni az országot, ami bántó a magyar emberek számára és veszélybe sodorja az EU eszmeiségét is - mondta a kormányfő.

12:52 - Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást.

Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el a Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek.

Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
Korábban:

Orbán: az EP veszélyes útra léphet


Veszélyes útra lép az Európai Parlament (EP), ha elfogadja az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést, mert azzal egy világos kritériumokat nem tartalmazó, alapszerződés-ellenes eljárást indít meg - közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden Strasbourgban a Tavares-jelentésről folytatott EP-vita után tartott sajtótájékoztatóján.

A kormányfő egyúttal ismét hangot adott annak az álláspontjának, amely szerint a kabinet elutasítja azt a politikai nyomásgyakorlást, hogy Magyarországon vonják vissza, illetve ne folytassák a rezsicsökkentést, továbbá mérsékeljék a bankadót. Orbán Viktor egyértelművé tette: kormánya egyetlen ilyen intézkedését sem vonja vissza.

A miniszterelnök utalt a sajtótájékoztatón arra a memorandumra, amely a magyar kormánynak a Tavares-jelentéssel szembeni kifogásait foglalja össze. E dokumentum szerint a jelentés új, az uniós szerződések által nem ismert egyedi intézményt szándékozik létrehozni. Ez az intézmény, amelyet "koppenhágai bizottságként" is emlegetnek, az uniós alapszerződés második cikkében megfogalmazott alapértékek védelmében "trialógust" folytatna az Európai Parlament, a tagállami kormányokat képviselő Tanács, illetve az uniós jog őre, a javaslattevő jogkörű Európai Bizottság részvételével, és ellenőrizné az EP ajánlásainak megvalósítását.

Orbán Viktor szerint Európa szellemiségével teljességgel szemben áll egy ilyen javaslat, ennek a bizottságnak a létrehozására ugyanis nincs uniós jogalap, a bizottság eljárásmódjáról nem tudni semmit, döntései ellen nincs jogorvoslat, ilyesminek az elfogadására nem lehet kötelezni egy országot.

A magyar kormánynak az uniós intézmények közül csak az Európai Bizottsággal van dolga, együttműködési kötelezettsége ilyen értelemben - szögezte le a kormányfő a sajtótájékoztatón. Utalt arra, hogy a kormányzat és a brüsszeli bizottság nem feltétlenül mindenben ért egyet, de kettőjük relációjában egyértelmű a helyzet: az Európai Bizottság az uniós jog őreként felvetésekkel élhet.

Orbán Viktor beszélt a sajtótájékoztatón arról is, hogy Magyarországnak vitái vannak a magát progresszívként jellemző európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a család, a kereszténység, illetve a nemzet megítélése. Kérdésre válaszolva ugyanakkor leszögezte: Magyarországnak Európában a helye, minden, az országot érő támadás ellenére is.

A frakciók felszólalói az EP-vitában

Az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló keddi európai parlamenti vitában a jelentést támogató politikai erők többsége azt hangsúlyozta, hogy a jelentés nem Magyarország vagy a magyar nép bírálata, hanem a kormányé, a vitához hozzászóló magyar néppárti, Fidesz-KDNP-s képviselők többsége szerint a jelentés kettős mércét alkalmaz, ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat tartalmaz.

A zöld frakció részéről az osztrák Ulrike Lunacek szólt hozzá a vitához. Mint mondta, az Orbán által elmondottak alapján nem biztos abban, hogy a magyar kormányfő olvasta-e egyáltalán a jelentést. Lunacek arra számított, hogy a kormányfő reagál majd a megfogalmazott bírálatokra, és nem csak annyit mond, hogy ez egy támadás Magyarország ellen

A bírálatok a kormánynak szólnak, nem a magyar népet kritizáljuk - húzta alá Lunacek, aki szerint Magyarországon a kisebbségek félelemben élnek, a kormány antiszemita, a romákat majmokhoz hasonlító tv műsorvezetőt tüntetett ki, a családot férfi és nő közötti kapcsolatként határozza meg, amelyből minden mást kizár. Az osztrák zöldpárti képviselő figyelmét a német néppárti Bernd Posselt arra híva fel, hogy a Fidesz jutatta be az első roma képviselőt, Járóka Líviát az EP-be, valamint, hogy egy demokratikus úton megválasztott, kétharmados többséggel rendelkező kormány esetében nem lehet a kormány és nép bírálata között ilyen éles megkülönböztetést tenni.