Obama: sem Izrael, sem a palesztinok nem akartak áldozatot hozni a békéért

Az izraeli-palesztin tárgyalások megszakadásáról, az Észak-Korea általi provokációkról, az ukrajnai válságról, a dél-koreai erők műveleti parancsnoksága átadásának lehetséges elhalasztásáról és a megszálló japán hadsereg által prostitúcióra kényszerített dél-koreai nőkről beszélt pénteki szöuli sajtóértekezletén a dél-koreai látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök.

Az izraeli-palesztin tárgyalások megszakadása jól érzékelteti, hogy egyik félben sem volt meg a politikai akarat a súlyos döntések meghozatalára, aminek eredményeképpen megszülethetett volna a közel-keleti béke - jelentette ki Barack Obama. Az elnök a mérséklet, világi Fatah és a radikális, iszlamista Hamász palesztin szervezetek közötti megbékélési megállapodást egy újabb olyan kedvezőtlen lépésnek nevezte, amely árt az izraeli-palesztin tárgyalásoknak.

Elképzelhető azonban: a tárgyalásokon éppen szünetre van szükség ahhoz, hogy mindkét fél el tudjon gondolkodni a megbékélés lehetséges módjain. A béke továbbra is mindkét fél érdekében áll - tette hozzá Obama a Pak Gun Hje dél-koreai elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén, egy nappal azután, hogy Izrael bejelentette a palesztinokkal folytatott béketárgyalások felfüggesztését a Fatah és a Hamász megállapodása miatt.

A kilenc hónappal ezelőtt amerikai támogatással elindított izraeli-palesztin tárgyalásokról azonban már a palesztinok egymás közötti megállapodása előtt is megállapítható volt, hogy egy helyben topognak - írta a Reuters brit hírügynökség. A tárgyalások befejezésére Washington eredetileg április 29-ig szabott határidőt, de már régóta ismert, hogy kész lett volna ennek meghosszabbítására.

Egy újabb, negyedik észak-koreai atomkísérlet előjeleire tekintettel Obama és Pak óva intette a phenjani vezetést a további provokációktól. "A fenyegetőzések csak még inkább elszigeteltségbe sodorják Észak-Koreát" - jelentette ki az amerikai elnök. Hozzátette, hogy Phenjan atom- és rakétaprogramja az Egyesült Államok számára is közvetlen veszélyt jelent, és Washington emiatt fenntartja szoros szövetségét Dél-Koreával. Az amerikai vendég úgy fogalmazott: Kína is "kezdi felismerni, hogy Észak-Korea nem pusztán árt a biztonságának, hanem jelentős problémát jelent arra nézve". Kifejezte abbéli reményét, hogy Peking élni fog Phenjan feletti befolyásával.

Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy Észak-Korea éppen Obama dél-koreai látogatásának idejére időzíti a negyedik atomkísérletet, amellyel fenyegetőzött.

Az Egyesült Államok és Dél-Korea megállapodott abban, hogy megfontolják a dél-koreai katonai erők feletti amerikai műveleti parancsnokság eddig 2015-re tervezett átadásának elhalasztását, miután Szöul halasztást kért - jelentette be Obama.

Szöul azért kérte a halasztást, mert attól tart, hogy a felügyelet átadásának közeledtével Washington szövetségesi támogatása gyengül.
Dél-Korea haderejének tevékenysége fölött az 1950-53 közötti koreai háború óta háborús időben az Egyesült Államok gyakorolja a felügyeletet (OPCON).

Obama közölte azt is: még aznap beszél telefonon több európai vezetővel az ukrajnai válságról, és elképzelhető, hogy ezután kilátásba helyez újabb gazdasági szankciókat Oroszország ellen arra az esetre, ha Moszkva súlyosbítaná a válságot, noha az április 17-i genfi megállapodás értelmében éppen hogy annak csökkentésén kellene munkálkodnia.

A Reuters megállapítása szerint az Egyesült Államok vezetése csalódott amiatt, hogy egyes európai uniós tagországok - például Németország és Olaszország - vonakodnak újabb gazdasági szankciókat bevezetni Moszkva ellen, viszont szívesebben büntetné Oroszországot az EU-val közösen, mint egyedül.

Obama a dél-koreai kompkatasztrófával kapcsolatban kifejezte együttérzését vendéglátóival, különösen azokkal a szülőkkel, akik elvesztették gyerekeiket a több mint 300 halálos áldozatot követelő tragédiában. Az elnök megjegyezte, hogy két lánya is hasonló korú, mint az odaveszett fiatalok, emiatt el tudja képzelni, mekkora fájdalom érte szüleiket.

Az amerikai elnök a második világháborúban a japán hadsereg által prostitúcióra kényszerített dél-koreai nőkről is beszélt, az emberi jogok égbekiáltó megsértésének nevezve a történteket. Az ilyen szörnyű cselekedet még háborúban is elfogadhatatlan bűn, az érintett nők megérdemlik, hogy meghallgassák panaszaikat és tiszteljék őket - mondta. Hozzátette: a japán nép és miniszterelnöke elismeri, hogy a múltat őszintén fel kell tárni. Arra buzdította a két országot, hogy lépjen túl a múlt keserű eseményein, mert jelenlegi érdekeik egyre inkább egybeesnek.