Volt külügyminiszterek és Orbán Viktor korábbi tanácsadói álltak ki az euró bevezetéséért

Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a kormányt, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozás érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai átváltási árfolyam-mechanizmus (ERM II) rendszerébe?

 - tenné fel a kérdést a párt.

Balázs Péter, Bod Péter Ákos, Jeszenszky Géza, Kolosi Tamás, Mizsei Kálmán és Surányi György, a Hitvallás Európa mellett című kiáltvány aláírói hitet tettek amellett, hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása – áll a Polgári Világ Pártja közleményében.

A népszavazást a párt egészen pontosan azért kezdeményezte, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtak, Hitvallás Európa mellett címmel. 

Ennek célja, hogy megragadjuk az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjünk a még szorosabban egységesülő európai családunkhoz, az Európai Unióhoz.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy "2004-ben azért léptünk be az Unióba – szinte közfelkiáltással –, hogy a fejlett, erős és Európa békéjét 72 éve őrző szövetség részeként hazánk felvirágozzon.

Ez az európai elköteleződés azonban a csatlakozás óta egyre nagyobb veszélybe került. A balliberális oldal kormányzása alatt eladósította az országot, az illiberális jobboldal pedig soha nem látott mértékben távolított el bennünket az európai értékektől. Mindez ellentétes Magyarország érdekeivel!

Sorsdöntő jelentőségű az európai fősodorhoz való visszatérésünk. Ennek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma."

 A kezdeményezés támogatói a párt tájékoztatása szerint:

Balázs Péter, közgazdász, diplomata. 2004-ben az első Magyarország által delegált biztos az Európai Bizottságban. 2009. április 16-tól 2010. május 29-ig Magyarország külügyminisztere.

Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1990 és 1991 között országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között a FIDESZ lehetséges miniszterelnök-jelöltje.

Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990 és 1994 között az Antall-kormány külügyminisztere. Később az Orbán-kormányok alatt először 1998 és 2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011 és 2014 között norvégiai és izlandi nagykövete.

Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke. A társadalmi rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek elismert hazai és nemzetközi szaktekintélye. 1989–90-ben Németh Miklós, 1998 és 2002 között pedig Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója.

Mizsei Kálmán, közgazdász, 2001 és 2006 között az ENSZ főtitkár-helyettese, később az Európai Unió moldovai különmegbízottja, majd 2014–15-ben az EU ukrajnai reformmissziójának vezetője.

Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár. A rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tanácsadója.

Hitvallás Európa mellett

Magyarország ismét válaszút előtt áll. Végérvényesen hitet teszünk Európa mellett, vagy bele kell törődnünk abba, hogy a világ elmegy mellettünk.

A populizmus és a Brexit után az euróövezetbe tartozó országok előremenekülnek, és létrehozzák a mag-Európát. A hezitálók, fanyalgók hoppon maradnak. Ha most nem tartunk Európával, menthetetlenül leszakadunk. Pár év múlva már nem lesz esélyünk ezt a tévedésünket helyrehozni. Magára maradt páriaként elbukunk az új technológiák keltette versenyben. Ha nem fogadjuk el az európai szabályokat, behozhatatlan lesz a lemaradásunk.

Ennek az uniós szabályrendszernek a szimbóluma és a neve: euró.

Magyarország számára az euró a jólét garanciája. Horgony, amely a Kelet és a Nyugat közt sodródó kompországot végleg a nyugati parthoz köti. Az euróövezetbe való belépés a kereszténység felvételéhez és az államalapításhoz hasonló nemzeti sorsforduló. Magyarország számára az euró bevezetése nem egyszerű pénzcsere, hanem az európai szabályok elfogadása. Olyan katekizmus, amely irányt mutat az országnak a jólét és a demokrácia elérésére.

Össznemzeti ügy.

A vallásunk, a művészetünk de még a vágyaink és a jó életről vallott ideáink is mindig nyugatiak voltak. Az euró hozzásegít bennünket ahhoz, hogy visszaszerezzük az elvesztett álmainkat. Miként 2004-ben az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor, az ország túlnyomó többsége ma is Európa-párti. Aki e többséggel szemben elveti az eurót, az szembemegy Európával. Szembemegy Szent Istvánnal és a magyarok 1000 éves vágyával, az Európához tartozással.

Legyen az euró bevezetése az európai Magyarország közös platformja, ezzel pedig társadalmi megbékélési terápia is!

Keresztény Zoltán

Elnök, Polgári Világ Pártja

Balázs Péter:

Európa fejlett magja gyorsító integrációs pálya építését kezdte meg, így reagál a legfrissebb kihívásokra. Az öregedő EU-nak először a Brexit fújt ébresztőt, azután az új amerikai elnök meglepő akciói figyelmeztették: csak magára számíthat. Az összefogásellenes populizmus is hangoskodik, Nyugat-Európában ellenzékben, Magyarországon és más újabb tagállamokban kormányzó pozícióban ássa alá Európa versenyképességét. A válasz a fejlett európai centrum szorosabb integrálása, ennek fő eszköze pedig a közös pénz, az euró. Magyarország jövője múlik most azon, hogy a leszakadó szélekkel sodródik tovább, vagy az euróövezethez zárkózik fel.

Bod Péter Ákos:

A belső érték nélküli pénzek mai világában a fizetőeszköz értékállóságát a pénzügyi hatóságok tekintélye és a gazdaság ereje határozza meg; ezért nyugszik erős alapokon a közös európai valuta. A mi forintunk – a valamikori szlovák koronához, szlovén tolárhoz és egy sor kis valutához hasonlóan – nem ilyen. Így mindig ki van téve értékingadozásnak. Külső-belső spekuláció – és ne hallgassuk el: hazai politikai befolyásolás – tárgya lehet. Ha teljesítenénk azt az érettségi tesztet, amelyen a szlovén, szlovák szomszédjaink túljutottak, és a román, a horvát állam is keményen dolgozik, végre csatlakozhatnánk az euróövezet 19 nemzetéhez, legfőbb kereskedelmi, turisztikai, pénzügyi és politikai partnereinkhez. A gazdasági érvek túlnyomó többsége az euró átvétele mellett szól – a hivatalban levők szűk körének személyes érdekeivel szemben. És persze, mint minden új fejlemény, tanulást és alkalmazkodást igényel majd mindenkitől. Ma minden korábbinál világosabb, nemzeti érdekünk, hogy átvegyük az eurót, amely sokkal több, mint 340 millió európainak a hazai fizetőeszköze: a közösség egyik jelképe, és a gazdasági-politikai együttműködés kritikusan fontos terepe. Az övezetbe bekerülőknek van beleszólásuk a közös európai fizetőeszköz ügyeibe, a második körbe szorulva velünk esnek meg a történések. Ezt kell elkerülnünk most.

Jeszenszky Géza:

A 2003. április 12-én tartott népszavazáson a szavazók 83 %-a támogatta hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz. A csatlakozási szerződések előírják a közös valuta, az euró bevezetését – amint annak pénzügyi előfeltételeit az adott ország teljesíti. Ez a gazdaságilag indokolt feltétel viszont lehetővé teszi a vállalt kötelezettség elodázását – akár az ítélet napjáig.

Jelenleg a 28 tagállam döntő többsége, 19 ország, köztük Szlovénia, Szlovákia és a három balti köztársaság használja a közös pénzt. Lakosságuk látható módon nem bánta meg nemzeti valutája elveszítését. Számomra meggyőzőbbek az érvek – hogy gazdaságunk erősödne, jobban fejlődne, ha mi is az eurót használnánk –, mint az ellenérvek. Még fontosabbnak tartom azt a pénzügyi fegyelmet, amely bevezetésének az előfeltétele. Szememben a legfontosabb azonban az, hogy minden tekintetben legyünk része az európai demokráciák rendszerének. Saját és mások nehézségeit megoldani, a hibákat kijavítani csak belülről, közösen lehet. 1994. április 1-jén hazánk nevében én nyújtottam be felvételi kérelmünket az Európai Unióba. Azóta is meggyőződésem, hogy az EU és annak közös pénze a jó választás a magyarok számára is.

Kolosi Tamás:

Az euró bevezetése a legerőteljesebb szimbóluma Magyarország európai elkötelezettségének. Nagyon fontos, hogy ezzel is jelezzük: az európai integráció magországai közé kívánunk tartozni. Lényeges szempont az is, hogy szűkítsük a hazai monetáris politika mozgásterét, s különösen, hogy a monetáris eszközöket kivegyük a választás- és kampányorientált politika kezéből. Nem vitatható: kedvezőbb lenne, ha a gazdasági felzárkózás magasabb szintjén csatlakoznánk az európai fizetőeszközhöz. Sajnos, azonban ennek feltételrendszerét a korábbi és a jelenlegi kormány sem teremtette meg. Van remény, hogy az euró bevezetése felgyorsítja a felzárkózási folyamatot, az viszont biztos, hogy a további késlekedés csak növeli lemaradásunkat.

Mizsei Kálmán:

1989-ben óriási esélyt kaptunk arra, hogy a magyar nép – csatlakozva Nyugat-Európához – a világ élvonalába kerüljön, amely ezeréves történetünkben csak elvétve adatott meg. Ezt az esélyt politikai „elitjeink" egyre inkább elherdálták, a jelenlegi kurzus hatására pedig már az Európai Unióhoz tartozásunk is veszélybe került – amely geopolitikai értelemben is a nemzetkatasztrófával lenne egyenértékű, magunkra maradnánk. Mára útelágazáshoz érkezett Magyarország. Most már csak polgáraink tudatos politikai választásával őrizhetjük meg a korábban ölünkbe hullott esélyt gyermekeink, unokáink számára. A formálódó mag-Európa egyik kritériuma a közös európai valuta tudatos választása. Az ehhez való tartozás egyszerre gazdasági érdekünk és létfontosságú politikai választásunk. 2020 után ehhez valószínűleg konkrét pénzügyi előnyök is fognak tartozni.

A közös valuta sok gyermekbetegséggel, szabályozási hiányossággal küszködik. Azonban a vészharang kongatása az euróval szemben nem indokolt: a nehézségek legyőzhetők, és egyre inkább kidomborodnak azok az óriási távlati előnyök, amelyek a világ legnagyobb piacához, egyben legmasszívabb demokratikus értékközösségéhez való tartozásból keletkeznek. Európa újra egy emberibb világ élharcosává vált. A magyar nemzet sorskérdése, hogy most már saját erőfeszítésünk révén a mag-Európához tartozzunk. Ehhez a legfontosabb aktuális lépés az euróhoz való csatlakozás szándékának bejelentése, a sikeres csatlakozáshoz elengedhetetlen gazdaságpolitikai előfeltételek haladéktalan megteremtése, ahogy ez többek között a saját valutáját nagy sikerrel az euróra cserélő Szlovákia esetében történt. Higgyünk abban, és mutassuk meg, hogy az eddiginél többre vagyunk képesek, de többet is érdemlünk mi, magyar társadalom!

Surányi György:

A kezdetektől mostanáig nem támogattam az erőltetett ütemű csatlakozást az Európai Monetáris Unióhoz (az EMU-hoz). Nem azért, mert ellenezném a monetáris politika önállóságának feladását. Ez a szuverenitás egy, az EU-ba mélyen integrálódott nyitott, kis, liberalizált gazdaságban mindenképpen korlátozott. Azért nem siettettem a korai csatlakozást, mert a monetáris unióval kapcsolatban ma sincsenek illúzióim. A működését meghatározó egyezmények sok – szinte feloldhatatlan – szakmai ellentmondást tartalmaznak, különösen az újonnan csatlakozó, kevésbé fejlett országok számára. Az euróválság pedig még láthatóbbá tette, hogy a monetáris uniótól várt kedvező hatások csupán korlátozottan bontakozhatnak ki annak megreformálása, illetve bank-, fiskális-, és politikai unió nélkül. (Többek között azért, mert ezek nélkül még fontosabb feltétel lenne a munkaerőpiac nagyfokú mobilitása, különösen jelentős reálbér különbségek esetén. Ez azonban Európában a nyelvi és szociális dömpingtől való félelem miatt csak korlátozottan valósulhat meg.) Ezen felül nem hiszek abban sem, hogy a monetáris uniós tagság jelentette külső nyomás megvédené az országot a felelőtlen nemzeti gazdaságpolitikától. És abban sem hiszek, hogy a tagság önmagában számottevően javítaná egy ország gazdasági teljesítményét. Mégis: a mai napig meglévő szakmai fenntartásaim ellenére, indokolt az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítése, majd belátható időn belül a belépés. Az Európai Uniót a pénzügyi/gazdasági/euróválság önmagában is – de a menekültválság, a Brexit, valamint Donald Trump megválasztása még inkább – új, magasabb szintű együttműködés felé tolja. Az új Európai Unióban a később csatlakozott, kevésbé fejlett országok a monetáris unión kívül könnyen a periférián, esetleg de facto az unión kívül találhatják magukat. Ez beláthatatlanul kedvezőtlen perspektívát jelentene a számunkra.

Ehhez képest a monetáris unióhoz való csatlakozás kockázatai lényegesen kisebbek. Ezért a monetáris unió melletti nyílt elköteleződésem annak a kinyilvánítása, hogy Magyarország az uniós integráció elmélyítésében, annak belső körében és sikerében feltétlenül érdekelt. Az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé. De a monetáris unió tagjaként az asztalnál ülve nemcsak rálátásunk nyílik annak reformjára, de azt némileg formálhatnánk is.