Tudta? Szent Ivó, a jogászok védőszentje ma lenne 764 éves

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumából tudjuk: "Szent Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje."

Életrajzát a magyarkurir.hu is közli: Hélory Ivó a bretagne-i Kermartinban született 1253. október 17-én. Édesapját korán elvesztette. „Úgy élj, hogy szent lehess!" - e mondat édesanyjától származik, akitől vallásos nevelést kapott. Filozófiát, teológiát és kánonjogot tanult Párizsban, római jogot Orleans-ban. Jogi ismereteit a rászorulók, az elesettek megsegítésére használta. Miután tanulmányait befejezte,  diakónussá szentelték. Szülőföldjén, Rennes-ben, később a tréguier-i egyházmegyei bíróságon végzett bírói szolgálatot.

1284-ben szentelték pappá. Először tredrez-i, majd louannec-i plébános lett, emellett továbbra is segítette a szegényeket jogi ügyeik intézésében. A pereskedő felek megbékítésére törekedett. A források kiváló hitszónokként emlékeznek meg róla. 1303. május 19-én halt meg, ereklyéi a tréguier-i székesegyházban találhatók.

Már életében is sok csodás eseményt kapcsoltak a nevéhez, de közbenjárására, halála után is számos gyógyulás és imameghallgatás történt. VI. Kelemen pápa 1347. június 14-én avatta szentté.

Szent Ivó tisztelete egész Európában elterjedt, jogász-társulatok és egyetemek jogi karai védőszentjévé lett.

A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa, a neve napján 1695-től vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Az Ivó név a régi, jókedvű, mulatós jurátusokban rokon képzeteket szült, ezt Bálint Sándor is említette. Egy Szeged környékén, Szőregen följegyzett félnépivé vált diákdal szerint:

E szép szóra: jurátus, jurátus,

Ej de ráillik a tus, a bor tus!