Diplomácia

2023.09.06. 18:12

Novák Katalin: 2025-ben Magyarország ad otthont a Három Tenger Kezdeményezés találkozónak

Magyarország ad otthont 2025-ben a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozónak és üzleti fórumnak - jelentette be Novák Katalin köztársasági elnök szerdán Bukarestben.

MW

Forrás: Novák Katalin Facebook-oldala

 Az államfő a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) csúcstalálkozóján közölte, hogy az ukrajnai háború árnyékában is fontos a térség gazdasági együttműködése, emellett üdvözölte a közös nyilatkozatot és annak Ukrajnára vonatkozó megfogalmazásait.

Emlékeztetett arra: 

az elmúlt évben kétszer is járt Kijevben és hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, elítéli az orosz agressziót és legfontosabb célnak a béke elérését tekinti.

A Három Tenger Kezdeményezés (3SI) a gazdasági kapcsolatok, a tágabb régión belüli hatékony összeköttetés elősegítése érdekében jött létre – mutatott rá Novák Katalin.

A magyar köztársasági elnök közösségi oldalán arról is beszámolt, hogy születésnapja alkalmából többen is meglepték, többek között Andrzej Duda lengyel elnök is.

Az államfő üdvözölte Görögország csatlakozását a 3SI-hez, de ugyanilyen fontosnak tartja a nyugat-balkáni országok felkarolását a kezdeményezésen keresztül. A köztársasági elnök a hat nyugat-balkáni ország felé történő fokozatos nyitást részesítené előnyben, mivel az észak-déli összeköttetés nem ér véget a határainknál – hangsúlyozta.

A köztársasági elnök a versenyképességhez szükséges népességnövekedés fontosságára is felhívta a figyelmet, majd emlékeztette a csúcstalálkozó résztvevőit a Budapesti Demográfiai Csúcs elnevezésű fórumra, amelyet szeptember 14-én és 15-én rendeznek a magyar fővárosban.

A Három Tenger Kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös kezdeményezése a régió kereskedelmi kapcsolatainak a kiterjesztése érdekében. Az együttműködésben Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia vesz részt. A találkozón elfogadott megállapodás szerint a 3SI Görögországgal bővül.

Felszólalása után Novák Katalin kétoldalú megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel, Litvánia 2024-ben a Három Tenger Kezdeményezés házigazdája lesz.

A csúcstalálkozót megelőzően Novák Katalin köztársasági elnök Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével találkozott.

Görögországgal bővült a közép- és kelet-európai EU-tagállamok regionális gazdasági együttműködése

Görögországgal bővült ki a közép- és kelet-európai EU-tagállamok regionális együttműködése, a Három Tenger Kezdeményezés (3SI), az uniós tagjelölt Ukrajna és Moldova pedig társult országgá vált – jelentette be a tömörülés bukaresti államfői csúcstalálkozóját záró sajtóértekezleten szerdán a házigazda román államfő.

Klaus Iohannis rámutatott: 

a 3SI az Ukrajna elleni orosz agresszió körülményeihez igazította kapcsolatát stratégiai szomszédságával, hogy segítse Ukrajna és Moldova európai integrációját. 

A kezdeményezés egyébként továbbra is a résztvevő államok közlekedési, energetikai és digitális hálózatainak fejlesztését, az észak-déli közlekedési és energetikai folyósók kiépítését, a térség EU-n belüli felzárkózását tartja fő célkitűzéseinek

 – tette hozzá.

A román államfő kijelentette: 

a 3SI projektjeit támogató Amerikai Egyesült Államok gazdasági jelenléte a térség biztonságát erősíti. 

Beszámolt arról, hogy Románia kezdeményezésére a kiberbiztonság ügye is napirendre került és a 3SI országai egy innovációs alap létrehozásáról döntöttek.

DUDA, Andrzej; ZELENSZKIJ, Volodimir; RINKEVICS, Edgars; NOVÁK Katalin; NAUSEDA, Gitanas; IOHANNIS, Klaus; CAPUTOVÁ, Zuzana; VAN DER BELLEN, Alexander
Novák Katalin köztársasági elnök (első sor, j2) a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül elhangzó beszédét hallgatja a bukaresti Cotroceni-palotában 2023. szeptember 6-án. Mellette Edgars Rinkevics lett (j), Zuzana Caputová szlovák (j3), Gitanas Nauseda litván (j4), Klaus Johannis román (b3), Andrzej Duda lengyel (b2) és Alexander Van der Bellen osztrák elnök (b)
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

A bukaresti csúcson videokapcsolaton keresztül felszólaló Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az országa gabonaexportját érintő korlátozások feloldását sürgette, egyrészt arra hivatkozva, hogy az EU-nak alapelve a szabad piac, másrészt azt hangoztatta, hogy a gabonakivitel nem egyszerűen pénzkérdés, hanem a „túlélést biztosítja az orosz terrorral szemben”.

A 3SI országai segítséget ígértek Ukrajnának, hogy az orosz támadások alatt álló kikötők helyett alternatív útvonalakon exportálhassa gabonáját. A csúcstalálkozót záró sajtóértekezleten  Klaus Iohannis kifejtette, hogy Románia biztosítja az ukrán gabona fő kiviteli útvonalát: 

a háború kezdete óta csaknem 25 millió tonna élelmiszert exportáltak Ukrajnából Románián keresztül.

Elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán kikötők elleni támadások „hatalmas problémát” jelentenek. Románia átengedi az ukrán szállítmányokat Románia felségvizein, a Fekete-tengeren keresztül, emellett a vasúti és közúti szállítás javításával segíti az ukrán gabonaexportját, hogy "megakadályozzák az éhínség kialakulását", mivel Ukrajna a világ egyik legfontosabb gabonatermelője – mondta Klaus Iohannis.

A közös sajtótájékoztatón részt vevő Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy a balti-tengeri és lengyel kikötőkön új, évi 10 millió tonnás kapacitású szállítási tranzitútvonalakat lehetne létrehozni az ukrán gabona számára. Ugyanakkor hozzátette, hogy az élelmiszerválság által fenyegetett országokba irányuló ukrán gabonaexport minden eszközzel támogatott tranzitját külön kell választani az Európai Unió piacán maradó, az uniós termékekkel versenyző gabona ügyétől.

Kelemen Hunor: a közösségi identitás megélése nem szegráció, hanem a romániai magyarok jogos követelése

A nemzeti kisebbségi jogok csak közösségben tudnak kiteljesedni, a közösségi identitás megélése nem szegregáció, hanem jogos követelése a romániai magyaroknak – szögezte le szerdán, közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A politikus a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács (ET) kedden közzétett, Romániáról szóló ötödik kisebbségügyi jelentésére reagált, amely a bukaresti kormánynak a kollektív jogokat elutasító kommentárját is tartalmazza.

„Minden tisztelettel megismételjük: az állam foglalkozzon inkább a felsorolt problémák megoldásával, a törvénykezés betartásával, és ne mondjon butaságokat” - kommentálta az RMDSZ elnöke azt a bukaresti kormányzati álláspontot, miszerint „a kollektív jogok szegregációhoz vezetnek, a szegregáció pedig konfliktusokhoz”.

Kelemen Hunor rámutatott: a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény romániai gyakorlatba ültetését vizsgáló dokumentum tételesen megemlíti azokat a problémákat, amelyekre az RMDSZ delegációja felhívta a szakértők figyelmét tavaly júniusban és más alkalmakkor.

Szerinte jogos követelése a romániai magyaroknak mindaz, amit a jelentés is megállapít.

„A közigazgatási kódex visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, a szóbeli nyelvhasználati jogok gyakorlatba ültetése elmarad, a szimbólumhasználat, mint például a székely himnusz eléneklése sporteseményeken, korlátozva van. Az úzvölgyi katonatemető ügye, az egyházi ingatlanok, köztük a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásának újraindítása mind-mind megoldásra vár” – zárta Facebook-bejegyzését az RMDSZ elnöke.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában