Fontos szereplők

2023.12.31. 10:26

A háttérhatalom emberei: Wesley Clark

A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be a háttérhatalom arcait. Ötödikként Wesley Clark volt amerikai tábornokot és egykori NATO-főparancsnokot, aki a magyarországi választásokba beavatkozó Action for Democracy Amerikában legismertebb tanácsadói testületi tagja, és aki tavaly a háborúpárti ellenzék kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter konzulense lett.

MW

Wesley Clark volt amerikai tábornok és egykori NATO-főparancsnok

Forrás: AFP

Fotó: JOHN THYS

Hol lehet a helye ráérő nyugdíjasként valakinek, aki ott nőtt fel, ahol Bill Clinton, majd dolgozott együtt Kati Marton néhai férjével, Richard Holbrooke-kal is? Akit a középkorúaktól felfelé nemcsak mindenki felismer arcról az Egyesült Államokban, de a Demokrata Párt legfelső köreibe is bejáratos? Aki bizonyította már rátermettségét az amerikai külpolitikai érdekek agresszív európai érvényesítésében? Aki továbbá nézetei alapján alighanem lebontaná azt a külpolitikát, amit a magyar vezetés az elmúlt években felépített? 

Farkas mellett Clarkot Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga említette olyasvalakiként, mint akivel konzultált a választási kampány során. 

Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelyn Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken

– mondta Márki-Zay az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én, és ugyancsak pár héttel az országgyűlési választások előtt az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott. 

Rabbi ősök, mintakatona, elnökjelölt-aspiráns

Wesley Kanne Clark a második világháború idején, 1944-ben Chicagóban született, de a déli Arkansasban nőtt fel, s noha baptistaként nevelkedett, aki később a katolikus hitre tért át, maga beszélt arról egy interjúban, hogy apai ágon rabbi ősöktől származik. Liberális nézeteit az Izrael terrorellenes harcával való együttérzéssel párosítja – írta róla egy amerikai zsidó lap.

Clark – közeli ismerőseinek csak Wes – irigylésre méltó katonai pályát futott be, számos amerikai és külföldi kitüntetés birtokosa lett. Harmincnégy éven át tartó szolgálata alatt a legmagasabb rendfokozatot is elérte. Négycsillagos tábornokként vonulhatott vissza 2000-ben, amikor leköszönt a NATO – egyben pedig az amerikai hadsereg – európai erőinek főparancsnoki posztjáról. A tisztséget Bill Clinton demokrata párti amerikai elnök idején szerezte meg, majd 1999-ben a fő levezénylője lett az atlanti szövetség koszovói beavatkozásának, Jugoszlávia bombázásának. 

A CNN egy összesítése szerint 26 esztendősen megsebesült a vietnámi haborúban egy tűzharcban, 31 évesen pedig már őrnagy volt. 

A kétezres években politikai karrierrel kacérkodott, és megkísérelte elnyerni a Demokrata Párt 2004-es elnökjelöltségét. De esélytelenségét látva gyorsan feladta ezt, majd George W. Bush hivatalban lévő elnök – később szintén sikertelennek bizonyuló – kihívóját, John Kerryt támogatta. Még később Hillary Clinton, majd Barack Obama elnöki ambíciói mellett állt ki. 

Clark hosszú ideje a saját konzulenscégét vezeti az arkansasi Little Rockban, ahol Bill Clinton 1992-ig kormányzó volt.

Agresszív külpolitikát képvisel 

De nyugalmazott katonaként sem cáfol rá arra, hogy egyenruhában is az agresszív, „héja” amerikai kül-, és biztonságpolitika egyik fő végrehajtója volt. 

Az orosz–ukrán háborúról tett nyilatkozatában 2022-ben azt mondta: a Nyugat félreismerte Oroszországot, szerinte egyáltalán nem olyan erősek, mint azt korábban gondolták.

Mint fogalmazott, ezt a lehetőséget ki kell használnia a nyugati fővárosoknak, köztük Washingtonnak, hogy végérvényesen átvegyék a vezető szerepet.

Az alábbi videóban Clark odáig elmegy, hogy azt állítja, Ukrajna nyugati felfegyverzése nyomán Kijev még a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is „feltétlenül visszaszerezheti” az oroszoktól. Ezt számos elemző elképzelhetetlennek tartja a Nyugat aktív fegyveres beavatkozása, harmadik világháború kitörése nélkül. 

De Ukrajnának ehhez (ti. a Krím visszafoglalásához) támadóképességekre van szüksége

– szögezi le Clark. 

Felfogása azzal az állásponttal is szembemegy, amit a fegyverszállításokat ellenző Magyarország a NATO-n belül képvisel. 

Feltételezhetően Clark szélsőségesen Putyin-ellenes szövetségest kereshetett Márki-Zayban és a magyarországi ellenzékben, háborúpárti politikára buzdítva őket. 

A teljes cikket a Magyar Nemzten olvashatja el.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában