A korrupció méregfoga Magyarországon

Az igazgató szerint semmiképp nem vigasztalhatja Magyarországot az, hogy szomszédait megelőzte, illetve, hogy másutt még akutabbak a problémák. "Teljesítményünk semmiképp nem dicsérhető" - fogalmazott a magyar szakértő, aki 1999 óta dolgozik a berlini székhelyű szervezet regionális igazgatójaként.

Magyarországon problémát is a párt-és kampányfinanszírozás megoldatlansága okoz, így egyebek között a közbeszerzésekben felbukkanó korrupciót is. "Olyan nagy az éhség a kampányok finanszírozására, hogy ez tartja nyomás alatt a közbeszerzéseket is " - hangsúlyozta az igazgató.

Marschall Miklós felhívta a figyelmet az önkormányzati rendszer hiányosságaira is, utalva arra, hogy nagy számú, feladat nélküli önkormányzat működik, fölösleges szabályozási feladatokkal. Ez pedig elősegíti az ingatlanokkal való üzletelést. Az önkormányzati rendszerben nagyon sok átláthatatlan elem van, ami szintén melegágya a korrupciónak - tette hozzá. Ezen túlmenően a legsúlyosabb korrupciós okok között az adórendszer hiányosságait, illetve az adózási fegyelem hiányát említette, utalva szürke és a fekete gazdaság erősödésére.

Az igazgató szerint a korrupció tekintetében Magyarország közepes kockázatúnak számít ugyan, de nem lehet elhallgatni, hogy megnőtt a különböző, a politikához közvetlenül kapcsolódó korrupciós ügyek száma. "Érzékelem, hogy a nemzetközi befektetői közvélemény, növekvő aggodalommal figyeli mindazt, ami az országban történik, és elvárja a kormánytól, hogy hathatósabb lépéseket tegyen" - fogalmazott Marschall Miklós, utalva ugyanakkor arra, hogy a Bajnai kormány - a korrupció leküzdését célzó - intézkedései a nemzetközi befektetői körökben pozitív visszhangot váltottak ki. "Ez vonatkozik a parlament elé terjesztett legutóbbi csomagtervre is, amelynek egyes elemeiről lehet ugyan vitatkozni, de végre történik valami" - tette hozzá.

A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül a 46. helyen álló Magyarországot csak Szlovénia, Észtország előzi meg, Csehország, Szlovákia, de különösen Bulgária és Románia a korrupció tekintetében Magyarország mögött van. Marschall szerint érzékelhető a romlás Csehországban és Szlovákiában, valamint Lettországban. Csehországban és Lettországban a politikai instabilitás, a gyakori kormányváltások rontották az indexet, Szlovákiában pedig a korrupciós botrányok eredményezték a komoly visszacsúszást. A közvetlenül Magyarország mögött lévő Lengyelországban ugyanakkor javult a helyzet, ami a Tusk-kormány legújabb korrupcióellenes intézkedéseivel magyarázható. Szavai szerint Magyarországot és Lengyelországot kivéve általában romlott az úgynevezett átmeneti gazdaságok minősítése, különös tekintettel Csehországra és Szlovákiára. A szakértő emlékeztetett arra, hogy Csehország nem ratifikálta az ENSZ antikorrupciós konvencióját, és számos, a legmagasabb politikát is érintő korrupciós botránya is volt.

A jelentés általános célkitűzésével kapcsolatban elmondta: az a legfontosabb, hogy a szervezet "ébresztőt" fújjon, és figyelmeztessen, hogy a korrupció ellen világszerte komolyabban kell fellépni. Az indexet tanulmányozzák a befektetők, az részét képezi a különböző országjelentéseknek, illetve kockázatelemzéseknek.

"Tanúsíthatom, hogy nagyon sok országban az index javulása akár gazdaságélénkítő hatással járhat, mert valóban hozzájárul a befektetők bizalmának az erősödéséhez. Nagyon sok kormány nagyon komolyan veszi az abban foglaltakat, és sok korrupcióellenes intézkedés ennek hatására született meg" - jelentette ki Marschall Miklós, hozzátéve: az eddigi tapasztalatok alapján ez vonatkozik Magyarországra is.