A luxus áldozatai a nagyvadak

 Az orvvadászok módszerei

Hazánkban az illegális elejtéseket csapdákkal, hurokkal – Romániában, Ukrajnában is használatosak a hagyományos csapdázási módszerek – és vadászfegyverrel követik el. Az orrszarvúk orvvadászata néha komoly felszereléssel folyik: helikopterről, modern fegyverekkel lövik ki őket. Magyarországon is kevés emberi erőforrás áll rendelkezésre az illegális elejtések megfékezésére. A rendőrség és a természetvédelmi őrszolgálat összehangolt akcióira lenne szükség ahhoz, hogy például a nagyragadozók elejtése nagyobb kockázattal járjon az elkövetők számára. Nagyon fontos a nemzetközi összefogás, hiszen az orvvadászatból származó csempészáru sokszor tranzitországokon keresztül jut el a felvevőpiacokra. A WWF és a TRAFFIC azért dolgozik, hogy a kereskedelmi láncolaton végig figyelmet kapjon ez a probléma.

[namelink name="Walter Palmer"] minnesotai fogorvos néhány héttel ezelőtt megölte Zimbabwe védett állatát, legnagyobb turisztikai látványosságát, a 13 éves oroszlánt, Cecilt. Az „Oroszlánkirályt" a nagyvadakra specializálódott vadász és társai kicsalogatták a védettnek nyilvánított Hwange Nemzeti Parkból, és Palmer lelőtte. A megsebbzett állat több napon át szenvedett mielőtt agyonlőtték, a bundáját pedig lenyúzták. Az eset néhány hete történt, de a közvélemény felháborodása kevéssé csitult. A zimbabwei hatóságok már letartóztatták a helyi közreműködőket, és Palmer kiadatását is kérik.

Iwo, a nagy barna medve látogatása

– Cecil esete jól példázza, hogy az embereknek az orvvadászat – bár létező probléma – csak akkor éri el az ingerküszöbét, ha valamiért hozzájuk közelebb álló, névvel rendelkező állatot pusztítanak el. Ehhez az oroszlánhoz lehetett kötődni. Ez olyan, mintha valaki Maci Lacit lőné ki a Jellystone parkban – világít rá [namelink name="Veprik Róbert"].

A Szegedi Vadaspark igazgatója rengeteg állati nyomorúsággal találkozik. Például, amikor a jákópapagájokat harmincasával bezsúfolva szállítják, és út közben több példány is elpusztul. Vagy amikor a magyarországi ragadozó madaraknak mérgezett csalétket tesznek ki illegálisan egyes vadászok, illetve állattartók, csak hogy védjék a haszonállatállományukat. Mindez vadgazdálkodási, természet- és állatvédelmi szempontból is szabályt sért, komoly károkat okoz.

Tüntetők Dr. Walter James Palmer fogászati rendelője előtt Minnesotában. Palmer állítólag 50 ezer dollárt fizetett a fekete-sörényes oroszlán, Cecil kilövéséért. Fotó: AP Photo/Ann Heisenfelt

Biztosan sokan emlékeznek, amikor egy nagy barna medve látogatást tett hazánkba. Nevet kapott, Iwónak becéztük. Iwo egy hetet töltött Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Parkban is kolbászolt. Az emberek online követték Iwo kirándulását, és megszerették őt.

– A híres állatok és némelyek halála, mint ahogyan Cecilé is, felhívja a figyelmet arra, mekkora probléma az orvvadászat – érvel a vadaspark-igazgató.

Az egyik leghíresebb példa állatfajok utolsó hírmondójára Martha – az utolsó vándorgalamb, amely 1914-ben pusztult el a cincinatti állatkertben. Magányos George, az egyik galapagosi óriásteknős-alfaj utolsó példánya pedig 2012-ben pusztult el.

Orrszarvútülökből ital – másnaposság ellen

– A vadon élő állatok fennmaradását sokféle tényező veszélyezteti, leginkább a természetes élőhelyek elvesztése. A második helyen az illegális gyűjtést, vadászatot szokták említeni, ami sokszor más veszélyeztető tényezők által sújtott fajok helyzetét tovább ronthatja – világít rá Kecse-Nagy Katalin, a vadon élő fajok nemzetközi kereskedelmét ellenőrző hálózat, a TRAFFIC munkatársa. Utóbbi a WWF és az IUCN (nagy nemzetközi természetvédelmi szervezetek) közös programja. Az IUCN által létrehozott, úgynevezett Vörös Lista (Red List – www.redlist.org) a legszélesebb körű lista a veszélyeztetett fajokról. Az utóbbi időben az egyik legnagyobb figyelem az afrikai orrszarvúkra irányul. Körülbelül 80 százalékuk Dél-Afrikában él, így itt a legnagyobb az orvvadászatuk is. Míg az itt orvvadászat áldozatául esett orrszarvúk száma 1990 és 2007 között átlagosan 13 volt évente, 2008-tól ez a szám exponenciálisan nő: 2008: 72, 2009: 122, 2013: 1004.

– A tülkéért vadásszák – ennek többféle felhasználása ismert Délkelet-, Kelet-Ázsiában, elsősorban Vietnamban és Kínában. A feltörekvő, újgazdag rétegnél státuszszimbólum lett a porított orrszarvútülökből készült ital, amit partikon másnaposság ellen isznak. Ez egy viszonylag új trend. A tülköt – szintén porítva – rákellenes szernek tartják. Orvosi szempontból azonban ez nem megalapozott. A hagyományos kínai orvoslásban is használják, többek között lázcsillapításra, méregtelenítésre, fejfájásra – ennek sokkal régebbi a hagyománya.

Szintén komoly hagyománya van Kínában az üzleti életben a nagy értékű tülkök ajándékozásának. Az ázsiai orrszarvú (al)fajok nagy része tulajdonképpen az előbb említett okok miatt már kihalt. Ilyen szempontból nem is annyira új ez a helyzet, csak földrajzilag más területre helyeződik és fokozódik a nyomás – magyarázza a szakember, aki az afrikai elefántok helyzetére is felhívta a figyelmet.

– Fokozottan érinti az orvvadászat az erdei alfajt (Közép- és Nyugat-Afrikában). Az afrikai fajnak nagyobb az egyedszáma, illetve az ázsiai/indiai elefánt fajnál nem minden egyednek van agyara, és azok is kisebbek, mint az afrikaié. Összességében az afrikai kontinensen több elefánt esik orvvadászat áldozatául (körülbelül 30 ezer évente), mint amennyi születik a természetes szaporulatból, azaz kontinensszinten folyamatosan csökken az állományuk.

Szervezett bűnözés

 Amikor a vadászok felfedezők voltak

– A vadászat ősi élelemszerzési módszer, de természetesen napjainkban inkább sportvadászatról beszélhetünk, amit hobbiból űznek. Emellett a vadgazdálkodás fontos, és természetesen ennek a tevékenységnek van egyfajta állományszabályozó szerepe is. Gondolok itt a vaddisznó-, őz-, szarvas-, nyúl- és fácán vadgazdálkodására. A mai vadászatot össze sem lehet hasonlítani a vadászatot az olyan régi afrikai vadászok legendáival, mint Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Almásy és Teleki gróf. E nagy nevek még a saját testi épségük veszélyeztetésével vadásztak, igazi úri- és sportemberek voltak. Ők komoly néprajzi, kulturális és földrajzi felfedezéseket is tettek eközben. Napjainkban az afrikai vadászok a kényelmet, az élvezeteket keresik – amíg ezt legális körülmények között teszik, nincs gond. Afrika is átalakult: nagy vadaskertekben ejtik el az eleve gazdálkodási céllal tartott állatokat. Ezek több tízezer hektáros magán tulajdonban lévő farmok, ahol sok pénzért a turisták elejthetik a kijelölt állatokat – mutat rá Veprik Róbert.

– Az elefánt agyarából értékes ajándéktárgyakat faragnak, amelyekre a Távol-Keleten, elsősorban Kínában nagy a kereslet – ajándék az üzleti életben vagy státuszszimbólum. Az elmúlt időszakban nagymértékben nőtt az illegális kereskedelem, elsősorban a nagy léptékű – akár több tonna nyers elefántcsont – lefoglalások száma nőtt. Mindez a szervezett bűnözés jelenlétére utal.

A harmadik faj, amit kiemelnék, a tigris. Délkelet-Ázsiában él. Azért fokozott célpontja az orvvadászoknak, mert csontját a hagyományos kínai orvoslásban használják, bőrét dísznek, karmát talizmánnak készítik el. Sokszor csapdákkal, hurkokkal fogják el. De ezenkívül még sok más faj is előfordul a nemzetközi kereskedelemben.

Az egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (washingtoni egyezmény vagy CITES) több mint 35 ezer faj nemzetközi kereskedelmét szabályozza, köztük számos trópusi fafaj, orchidea, halak (például tokhalkaviár), hüllők és madarak kereskedelmét igyekszik engedélyek rendszerén keresztül szabályozni és fenntartható keretek között tartani. Szintén aggasztó mértékű például a kevésbé ismert tobzoskák illegális kereskedelme, amelynek pikkelyeit a hagyományos távol-keleti orvoslásban használják, húsát itt úgyszintén szívesen fogyasztják – tudjuk meg Kecse-Nagy Katalintól.

Hazai nagyragadozóink

– Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb faj a délvidéki földikutya, amelynek egyetlen védett állománya a magyar–szerb határon épülő kerítés vonalában található. Egy példányának természetvédelmi (eszmei) értéke 1 millió forint. A szürke farkas és a barna medve természetvédelmi értéke 250 ezer, a hiúzé 500 ezer forint. Illegális elejtésük szintén bűncselekmény.

A hazai fokozottan védett nagyragadozókra vonatkozóan nincsenek megbízható statisztikák. Terepen dolgozó természetvédelmi szakemberek egybehangzó véleménye, hogy az elmúlt harminc évben mindhárom fajból évente ejtenek el példányokat, főként a magyar–szlovák határ közelében – ad választ érdeklődésünkre [namelink name="Gálhidy László"]. A WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetőjét arról is kérdeztük, hogy az emberi agresszió miatt evolúciós szinten változik-e az állatok természete.

– A legtöbb vadon élő faj viselkedését megváltoztatja az emberi jelenlét. Egy részük kifejezetten félénkké válik – például a szürke farkas –, mások könnyen alkalmazkodnak az emberi környezethez, még ha az veszélyt is jelent rájuk, ilyen a vörös róka, a nyest, a vaddisznó vagy a barna medve.