A politikai furkósbottá vált Facebook is legyőzhető

A Facebook tényellenőrző programjának célja – a világ legnépszerűbb közösségi hálózatát üzemeltető vállalat saját bevallása szerint – az, hogy megakadályozza a hamis információk terjedését. A dezinformáció, a félretájékoztatás és az álhírek elleni küzdelem noha papíron nemes célt szolgál, évek óta heves társadalmi vita is kíséri a kérdést, hogy vajon szükséges-e a közösségi médiafelületek üzemeltetőinek ellenőrizniük az ott közzétett posztok valóságtartalmát, vizsgálniuk azok hitelességét. Annak eldöntése ugyanis politikai fegyverré is válhat, hogy a platformon közzétett tartalmak közül mely bejegyzések esnek át a techvállalatok „igazságszűrőjén”, illetve mely bejegyzésekre aggatják rá a „fake news” címkét.

Forrás: Shutterstock

Pártatlan tényellenőrzők

A Facebook a szabályzatában úgy fogalmaz: mindent megtesznek annak érdekében, hogy harcoljanak az álhírek terjedése ellen. „Technológiai és emberi ellenőrzéssel eltávolítjuk a hamis fiókokat, támogatjuk az értő hírfogyasztást, és gondoskodunk arról, hogy ne legyen kifizetődő kéretlen tartalmat terjeszteni” – olvasható a közösségi hálózat honlapján, ahol a techvállalat azt is világossá teszi: bizonyos országokban »pártatlan nemzetközi tényellenőrző hálózat által tanúsított külső tényellenőrzőkkel is együttműködünk«.

Egy ilyen „pártatlan” tényellenőrző hálózat ellen nyert pert nemrég a neves hamburgi ügyvéd, Joachim Steinhöfel, aki a Tichys Einblick című német liberális-konzervatív véleménymagazin és online újság kiadóját képviselte a Correctiv nevű közhasznú egyesülettel szemben – derül ki Vida Ákos, Münchenben élő újságíró Magyar Nemzetben megjelent írásából

A Correctiv egyébként egyike annak a több mint ötven szervezetnek, amelyekkel a Facebook világszerte együttműködik a közösségi hálózaton megjelenő bejegyzések „valóságtartalmának” ellenőrzésében.

A Die Welt című német lap az üggyel kapcsolatban emlékeztet: hónapok óta tartott a jogi vita, miután a tényellenőrző szervezet „részben téves” címkével bélyegezte meg a véleménymagazin egyik, a közösségi portálon is posztolt cikkét, a tárgyalások pedig meglepő eredménnyel, a Tichys Einblick javára zárultak május végén.

Következményekkel járó stigma

A szóban forgó, tavaly szeptemberben megjelenő cikk egyébként az António Guterres ENSZ-főtitkárhoz intézett nyílt levelet ismertette, amelynek aláírói amellett érveltek, hogy a médiában az elmúlt hónapokban szárnyra kapott rémhírterjesztéssel ellentétben egyáltalán nincs éghajlati veszély. A Correctiv a „részben téves” címkét azzal magyarázta: a nyílt levélben szereplő mintegy 500 aláírás nem csak tudósoktól származik, ezért a cikk címe, miszerint „500 tudós állítja: nincs éghajlati veszély” nem fedi a valóságot.

Egy ilyen negatív címke azonban rendkívül negatívan befolyásolhatja egy adott médium reputációját, a felhasználók ugyanis elveszthetik a bizalmukat, kevesebben olvassák el a bejegyzést, ez pedig a reklámbevételekre is hatással lehet.

A Tichys Einblick a Facebook beavatkozását úgy értékelte: a Correctiv nem tényellenőrzést, hanem értékelést hajtott végre. A Die Welt megjegyzi: abban nincs semmi új, hogy a médiumok kommentálják egymást, de ez általában egyenrangú partnerek között történik. A jelen esetben azonban nem erről van szó, hiszen bár a Correctiv és a Tichys Einblick egyaránt közzéteheti tartalmait a Facebookon, csak előbbinek van lehetősége arra, hogy megbélyegezzen más tartalomgyártókat.

A német legfelsőbb bíróság mindenesetre a Tichys Einblick-nek adott igazat az ügyben. A médiumot képviselő ügyvéd, Joachim Steinhöfel az ítéletet a véleménynyilvánítás szabadságának győzelmeként értékelte. „Az eldöntendő kérdés itt az volt, ki döntheti el egy nyílt társadalomban, hogy mi helyes vagy helytelen” – fogalmazott az ügyvéd.

Mark Zuckerberg Facebook-vezér egyébként áprilisban egy Facebook-posztban arról számolt be: vállalata több mint 60 tényellenőrző szervezettel működik közre, és több mint 50 nyelven képes a tartalmak ellenőrzésére az álhírek ellen folytatott harcban.

A Facebook megadta a németországi jogi képviseletét is ellátó egyik berlini ügyvédi irodát kézbesítési megbízottként, ahova német nyelven is lehet kézbesíteni periratokat: Freshfields Bruckhaus Deringer LLP, Potsdamer Platz 1, 10785 Berlin. Ez a kézbesítési lehetőség azért érdekes a hazai Facebook-felhasználóknak, mert ameddig a Facebook megbízásából az Arvatónál dolgozó cenzorok Berlinben német joghatóság alatt tevékenykednek, addig a német jog vonatkozik rájuk, tehát magyar érintettek is perelhetik őket Németországban.

Borítókép: illusztráció