Alapjogokért Központ: Gyurcsány akkor is nyer, ha veszít

A kutatóintézet azt írja, Horn Gyula egyeduralmának végeztével mindig a Magyar Szocialista Párt (MSZP) erőcsoportjainak megegyezése szükségeltetett a kormányfőjelölt megnevezéséhez. Gyurcsány Ferenc pártütésével és az MSZP kettészakításával, valamint a baloldal fragmentálódásával ezen viták pártok közötti megállapodásokká alakultak át – melyek rend szerint a nyilvánosság előtt zajlottak. Ebből kifolyólag a háttéralkuk elfedésére és a sajtóban való üzengetést meggátolandó „találták fel” a baloldal pártjai az előválasztás intézményét, melyet a 2019-es önkormányzati választások előtt próbáltak ki először élesben Budapesten. A baloldal azonban bármennyire is szerette volna, képtelen volt olyan metódust felállítani, mely folyamatban ne lett volna, vagy ne lenne az egyik legjelentősebb szereplő Gyurcsány Ferenc és későbbi pártja, a Demokratikus Koalíció (DK).

Az Alapjogokért Központ felidézi, a két évvel ezelőtti előválasztás második fordulója az MSZP-Párbeszéd, a Momentum és a Demokratikus Koalíció jelöltjei között dőlt el, és látszólag Karácsony Gergely győzelmét hozta. A voksolás és a választás előtti kampány képes volt olyan mértékben mozgósítani a baloldali szavazókat, mely hozzájárult a zöldpolitikus Tarlós István felett aratott győzelméhez. Annak ellenére, hogy hivatalosan nem Gyurcsány Ferenc első számú favoritja lett a befutó, a 2010 előtti korszakot meghaladni kívánó Karácsony Gergellyel is megfelelő együttműködést tudott kialakítani a volt miniszterelnök. Mindez nem a véletlen műve, hiszen a főpolgármester a Gyurcsány-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként működött. Az önkormányzati választás után a Városházán jelentős számban tűntek fel a főpolgármester körül a Gyurcsány Ferenchez köthető vezetők, továbbá a Demokratikus Koalíció két MSZP-s polgármester átcsábításával megkerülhetetlen tényezővé vált a közgyűlésben, párt nélkül pedig Karácsony Gergely semmilyen komoly döntést sem tud meghozni. Ezen összefüggések azt mutatják, hogy a DK elnökének jelentős befolyása van a budapesti vezetésre, még akkor is, ha nem az ő pártjának elsődleges favoritja ülhetett be a főpolgármesteri székbe.

Az elemzésben olvasható továbbá, hogy a baloldali pártok 2020 decemberében állapodtak meg arról, hogy látszólag színfalak előtt, előválasztással fogják kiválasztani az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét, két hónappal később pedig arról is döntöttek, hogy mind a 106 egyéni választókerületben külön-külön is tartani fognak előzetes megmérettetést. Utóbbi döntés legnagyobb kárvallottja az MSZP, mely pártnak a legtöbb 2018-ban győztes egyéni képviselője van jelenleg. Elemzésünk megjelenésekor a Demokratikus Koalíció nevezte meg a legtöbb egyéni jelöltjét, a pártot ebben a rangsorban pedig a Momentum követi. A miniszterelnök-jelöltek castingja minden valószínűség szerint a Gyurcsány-párt és Karácsony Gergely között dőlhet el. A DK jelöltállítása e tekintetben még várat magára, de komoly esély mutatkozik arra, hogy a párt a volt miniszterelnök feleségét, Dobrev Klárát jelöli majd, a főpolgármester pedig egyelőre még nem döntött arról, hogy elindul-e a megmérettetésen – bár a hétvégén Budapest hosszútávú fejlesztési terveiről tartott előadása a kampány megkezdésének is tekinthető. Karácsony Gergely vélhetően mérlegeli, hogy amennyiben nem indul a jelöltségért, az MSZP-Párbeszéd szövetség a továbbiakban marginális szerepet játszhat csak az ellenzéki szövetségen belül. Egy azonban már most biztos: Gyurcsány akkor is nyer, ha veszít, és ez a 2021-es baloldali előválasztás eredményétől függetlenül sem lesz másként.

A teljes elemzés a innen letölthető.