Devizaperek: elutasította a bíróság az első banki keresetet

Újabb keresetek érkeztek a Fővárosi Törvényszékre

Egy újabb bank és 18 pénzintézet nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékre pénteken a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban.

A törvényszék honlapján megjelent közleményben emlékeztettek: a pénzügyi intézmények augusztus 25-ig nyújthatják be kereseteiket. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután dönthetnek a tárgyalások kitűzéséről, illetve - amennyiben az adott keresetlevél nem felel meg a törvényi kritériumoknak - az idézés kibocsátása nélküli elutasításról.

Pénteken egy bank, az FHB Jelzálogbank Nyrt., valamint 18 pénzintézet, az Eger és Környéke Takarékszövetkezet, a Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt., a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet, az FHB Ingatlanlízing Zrt., a Szabolcs Takarékszövetkezet, az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az ERSTE Lakáslízing Zrt., az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt., a RetailProd Zrt., a PSA Finance Hungária Zrt., az UniCredit Ingatlanlízing Szolgáltató Zrt., az UniCredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az UniCredit Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a Sajóvölgye Takarékszövetkezet, az Aegon Magyarország Hitel Zrt., a CIB Ingatlanlízing Zrt., a Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. nyújtott be keresetlevelet a magyar állam ellen.

A törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben.

A bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia.
Csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet az ezek elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékre; a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be. A mintegy 400 magyarországi pénzintézetet figyelembe véve a szakértők hozzávetőleg másfélszáz ilyen perre számítanak.

A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései.

Pénteken tárgyalta az első ilyen pert a törvényszék gazdasági kollégiuma, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben elutasították a banki keresetet. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint tehát tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai. A bíró rámutatott: a felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről, így a keresetet el kellett utasítani. A törvény ugyanis általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.

Korábban írtuk:

Szakértők szerint az első banki devizahiteles ítéletből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ebből még nem következik, hogy a többi keresetet is el fogja utasítani a bíróság, hiszen jelen perben például nem is vizsgálhatták az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülését, így többek között az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, átláthatóság és felmondhatóság elvének való megfelelést.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított pert jövő hétfőn a K&H Bank keresetének tárgyalása követi. Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követi, mivel a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében, a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított.

A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25, hétfő.

Mintegy 400 pénzintézet van Magyarországon, szakértők szerint hozzávetőleg másfélszáz perre lehet számítani.

Korábban írtuk:

Elutasította az első devizahiteles banki keresetet a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

Így tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet devizahiteleinek egyoldalú módosításai.

A takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban ezzel nem értett egyet. Az ítélet indoklásában az hangzott el, hogy az ügyben nem indokolt az Ab-hoz fordulni, mert nem sérültek az alkotmányos jogok.

A bíróság kötelezte takarékszövetkezetet, hogy 15 napon belül fizessen meg mintegy bruttó félmillió forint perköltséget az alperes magyar államnak. A takarékszövetkezet jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságírók előtt azt mondta, feltehetően nem fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.

Korábban írtuk:

Az eljárás felfüggesztését kérte a felperes Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet az első bankok által indított devizahiteles perben pénteken a Fővárosi Törvényszéken és azt indítványozta, forduljanak az Alkotmánybírósághoz (Ab). A bíróság várhatóan már kora délután ítéletet hirdet pénteken.

A törvény szerint tisztességtelenek voltak a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötések. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, ellentétes többek között a jogállamiság és a tisztességes eljárás elvével.

Kiss Tamás tanácsvezető bíró (b) beszél a felperes Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által a magyar állam ellen indított devizahiteles per tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken augusztus 22-én.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A bíróság egyelőre érdemben nem reagált erre az indítványra.

Ezután a felperes elkezdte sorolni azokat a bizonyítékokat, amelyek álláspontja szerint azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt, mert megfelelt a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített feltételeknek.

Hozzátette: a szerződések megkötésük időpontjában megfeleltek az akkor hatályos jogszabályi, banki szakmai rendelkezéseknek is, továbbá az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem jelzett semmiféle szabálytalanságot.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperessel ellentétben azt kérte a bíróságtól, hogy ne függessze fel az eljárást és ne forduljon az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a jogszabály összhangban áll az alaptörvénnyel. Kiemelte: a törvényben meghatározott elveknek nem felelnek meg a takarékszövetkezet által alkalmazott szerződések.

A tárgyalás nagy sajtóérdeklődés mellett zajlik.