Ma is kísért minket Csernobil

34 éve, 1986. április 26-án történt a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesete, a csernobili katasztrófa.

Kijev, 2020. április 26. Két idõs nõ lerója kegyeletét az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítõ munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékmûvénél Kijevben 2020. április 26-án, a csernobili atomerõmû katasztrófájának 34. évfordulóján. A csernobili atomerõmû negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Forrás: MTI / EPA / Szerhij Dolzsenko

Fotó: Szerhij Dolzsenko

Annak ellenére, hogy a tragédia már több mint három évtizede történt, a következményei mind a mai napig kísértenek bennünket – írja a Magyar Nemzet.

Az atomerőmű negyedik reaktorában történt robbanás több mint két magyarországnyi területetet, összesen mintegy 207 és fél ezer négyzetkilométert szennyezett be radioaktív izotópokkal.

A legnagyobb kár Belaruszt érte, ahol a területek negyede ma is alkalmatlan mezőgazdasági termelésre. Az atomerőmű utolsó reaktorát 2000 decemberében állították le, ám a csernobili zóna területén ma is több ezer ember dolgozik.

Csernobil legutóbb április elején került a hírekbe a zónában tomboló erdőtüzek miatt. A tüzet közel két hétig nem tudták eloltani, és a lángok az 1986-ban elhagyott atomvárost, Pripjatyot is fenyegették.

Borítókép: két idős nő lerója kegyeletét az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékművénél Kijevben 2020. április 26-án, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 34. évfordulóján