Mi Csongrád megye hét csodája?

A www.delmagyar.hu honlapunkon szombattól induló játékunk nyitányaként [namelink name="Botka László"], Czene Klára, [namelink name="Janics Natasa"], [namelink name="Magyar József"], [namelink name="Nógrádi Zoltán"], [namelink name="Szabó Gábor"] és [namelink name="Székhelyi József"] mondja el, mit tekint Csongrád megye hét csodájának.

[namelink name="Botka László"] országgyűlési képviselő (MSZP), Szeged polgármestere:

1. Szeged újjáépítése: Az 1879-es árvíz után újjászületett Szegedet nevezhetjük az európai összefogás első példájának: az európai nagyvárosok segítségével az elpusztult vályogváros helyén megszületett a palotás Szeged.

2. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja: A Szeged egyetemére került nagyszerű tudós képes volt világra szóló, Nobel-díjat hozó, nagyszerű felfedezésre.

3. A Szegedi Szabadtéri Játékok: Tartósan, 76 éve Magyarország első szabadtéri színháza.

4. A dóm: A fogadalmi templom a szegediek reményét és felajánlásait jelképezi.

5. Az ópusztaszeri emlékpark: Hosszú évek fejlesztései alapján a magyarság, a magyar történelem első számú kegyhelyévé vált.
6. Szent István tér: A víztorony Magyarország egyik legjelentősebb ipari műemléke, melynek környéke modern, európai belvárossá vált.

7. A szegedi halászlé: A XXI. században egyre jelentősebb szerepet kap a gasztronómia, s Szegedet egyre többen ismerik meg az összehasonlíthatatlanul finom szegedi halászlé alapján.

Csudajáték

Játékra hívjuk, Kedves Olvasó! Együtt keressük a választ a kérdésre: Mi Csongrád megye 7 csodája? Az ókori világ hét csodáját egyetlen ember, Szidóni Antipatrosz nevezte meg 2200 évvel ezelőtti epigrammájában. Legutóbb internetes szavazáson, több millió ember voksolt arra, mit tart az emberiség, majd Magyarország legnagyobb teljesítményének. Az ötlet nyomán most a Délmagyarország és a Délvilág olvasóit kérjük: írják meg levélben (a 6740 Szeged, Pf.: 153 postai, vagy a [email protected] elektronikus címre), illetve a www.delmagyar.hu elérhetőségű internetes kiadványunk fórumán: mi az a 7 dolog (például épületet, más emberi alkotás, természeti hely, jelenség, személyiség), ami Csongrád megye csodája. A vélménygyűjtés hét hetén át folyamatosan beszámolunk a játék alakulásáról. A leggyakrabban említett 7 csoda sorrendjéről szavazást tartunk, így nevezzük meg együtt Csongrád megye 7 csodáját.

Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke:

1. A Csongrád Megyei Bíróság: Gyönyörű az eklektikus stílusú szegedi igazságügyi palota jövőre százéves épülete, de csoda az is, hogy – bár az ítélőtábla felállításakor innen több mint hatvan szakember távozott – a megyei bíróság nagyszerűen működik.

2. A szegedi fogadalmi templom: A város jelképe, mely egyszerre emlékeztet a város pusztulására és újjászületésére.

3. Az egyetem jogtudományi kara: A kívül és belül is megújult épületben európai színvonalú képzés folyik, például a próba tárgyalóteremben a legújabb technikai berendezések is a hallgatók rendelkezésére állnak, hogy megbeszéljék a jogeseteket.

4. Reök-palota: A szecessziós palotánál szinte csak az az ötlet nagyszerűbb, hogy összművészeti központként működjön.

5. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark: A skanzenben, a szoborparkban érezheti a látogató, mi a magyarság lényege; borzongtató és egyedülálló élmény a Feszty-körkép látványa.

6. A Csongrádi Városi Bíróság: A helyi önkormányzat segítségével teljes pompájában sikerült helyreállítani az eredetileg is az igazság szolgálatára épített palotát, melynek gyönyörű ólomüveg ablakán: Justicia, az igazság istenasszonya.

7. Mártélyi művésztelep: Számomra az alföldi táj szépségének, az itt alkotó ember sokoldalúságának, a művészet nagyszerűségének megjelenítője.

[namelink name="Janics Natasa"], a Démász-Szeged VE kétszeres olimpiai bajnok kajakosa:

1. A Tisza, a Maty-ér: Minden vízfelület, minden vizes és természethez közeli terület kedves számomra.

2. A család: Minden ember szerencsésnek mondhatja magát, ha – hozzám hasonlóan – részesülhet a család támogatásában, az összetartozás örömében.

3. Az egészség: Mert egészség nélkül nincs teljesítmény, nincs boldogság, nincs élet.

4. A sport, a Démász-Szeged VE: Az egyesület számomra azért csoda, mert távollévő szüleimet „helyettesíti", ezért tartom nagyra az ott dolgozók munkáját is.

5. A szegedi kisvendéglők: A kockás abroszos kisvendéglői hangulat föltámasztásán dolgozom a Bárka fölújításával is.

6. A szegedi egyetem: Hallgatóként is a város lényegének tartom az egyetemet.

7. A Szegedi Vadaspark: Kellemes kirándulóhely, ahol a természet közelségét élvezhetjük.

[namelink name="Magyar József"], a szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója:

1. A Pick termékcsalád: Térségünk egésze számára fontos, hogy az élelmiszer-termelés annyira színvonalas és ismert legyen, mint a világhíres Pick-szalámi.

2. A szegedi Dóm tér: E zárt térnél szebbet még nem láttam.

3. Az ópusztaszeri Feszty-körkép: A honfoglalást megörökítő kép méretei, de hangulata miatt is egyedülálló.

4. Csongrádi Körös-torok: Természetmániásként az egyik legszebb kirándulóhelynek tartom a Tisza és a Körösök találkozását, az itteni fövenyes strandot.

5. Szent-Györgyi Albert: Büszkék lehetünk arra, hogy a C-vitamint fölfedező Nobel-díjas tudós Csongrád megyében élt és dolgozott.

6. A szentesi Petőfi Szálló: Mai, leromlott állapotában nem mutatja, de renoválva, a megye egyetlen ötcsillagos szállodájaként egyedülálló alkotás lesz – nem csak ritkaság számba menő boltíve miatt.

7. A Szegedi Szabadtéri Játékok: A szegedi Dóm téren minden szempontból élvezetes nyári színházi előadásoknak lehettem nézője többször is.

[namelink name="Nógrádi Zoltán"] országgyűlési képviselő (Fidesz), Mórahalom polgármestere:

1. A homokháti ember: Az Alföld, a Homokhát életstílusát őrző ember élni akarása csoda, mert ezernyi szállal kötődik a helyhez (tanyához, faluhoz, családhoz), sohasem önmagára gondol, hanem a későbbi generációkat igyekszik helyzetbe hozni.

2. A Klebelsberg-örökség: A tanyai iskolától kezdve a szegedi egyetemig, mert a megsebzett országnak és a megsebzett népnek visszaadta az önbizalmát és az életerejét.

3. Termálvizeink: A megyében elérhető csoda, ami a gyógyulástól kezdve, a gazdálkodáson át a súlyosbodó energiaproblémáig megoldást ad.

4. A Feszty-körkép: Nemzeti identitásunk és európai múltunk, jelenünk és jövőnk szimbóluma.

5. Bálint Sándor: A néprajztudós élete példázza, hogyan lehet országos és nemzetközi hírnévre szert tenni úgy, hogy közben a lokálpatriotizmusa és a szegedi néphez fűződő szeretete nem lanyhul.

6. A Szegedi Szabadtéri Játékok: Mert kulturális pezsgést hoztak a régióba.

7. A Tisza: Szőke folyónk a hamisítatlan természet iránti felelősségünk jelképe is.

[namelink name="Szabó Gábor"], a Szegedi Tudományegyetem rektora:

1. Szent-Györgyi Albert: 1931-től 1945-ig a szegedi egyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora volt, aki a Tisza-parton elkezdett kutatásainak eredményéért, 'a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért' elnyerte az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat.

2. Csörgő Sándor, a legidézettebb magyar matematikus, az 5 legidézettebb magyar tudós egyike: 1700-as idézettsége nemzetközileg is kiemelkedő; ez a teljesítmény a világ hatezer legidézettebb tudósa közé emeli az SZTE TTIK Bolyai Intézet Sztochasztika Tanszékének vezetőjét. Valószínűség-számítással és matematikai statisztikával foglalkozik. Megoldotta a valószínűség-számítás egyik legrégebbi, 1713-ból származó problémáját, a szentpétervári paradoxont.

3. Az első sikeres szívátültetés vidéken: Az első nem budapesti hazai szívátültetést a Szegedi Tudományegyetem kardiológiai központjának vezetője, a 46 éves dr. Bogáts Gábor hajtotta végre 2005. május 25-én.

4. A kisperegi sziámi ikrek szétválasztása: 1998 szeptember 16-án a Füzesi Kristóf professzor vezette orvoscsapat bravúros műtéttel szétválasztotta a felsőtestük jelentős részénél összenőtt sziámi ikerpárt – Szabó Melindát és Izabellát, akik a romániai Kisperegről érkeztek az SZTE gyermekklinikájára. A kislányok jól vannak, megfelelően fejlődnek.

5. TIK: 2004. december 9-én átadták az SZTE Tanulmányi és Információs Központját, amely később felvette Szent-Györgyi Albert nevét. A közel nyolcmilliárd forintos beruházással az ország egyik legnagyobb egyetemi könyvtára és kongresszusi központja épült fel Szegeden.

6. Négy évszázados gyökerek: Amint arról az egyetem szenátusa nemrég döntést hozott, az SZTE az 1581-ben alapított Báthory-egyetemet tekinti elődjének. Így egyetemünk 426 éves múltra tekint vissza.

7. Egészségügyi integráció: 2007. október 1-jétől az egyetem működteti a városi kórházat, a rendelőintézetet és a háziorvosi ellátást az SZTE szenátusának augusztus 27-i és a városi közgyűlés szeptember 14-i döntése alapján.

[namelink name="Székhelyi József"] színművész, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója:

1. A szegedi Anna-kút és az Szent István tér térsége: Édesanyám nevét viseli az a kút, melynek vizét imádom, s a körötte folyó agora jellegű traccsolást – az emberek, a hozzám hasonlóan csodavárók, egymás között folytatnak. Úgy érzem, ha egy napon nem innám az Anna-kút vizét, akkor már talán nem is élnék.

2. A szegedi Stefánia, a színházzal: Természeti és építészeti csoda – a Tisza és a színház illata mindig elvarázsol. Az úgynevezett 'nagy víz' utáni nagy házakat errefelé találom: szeretem nézni a folyót, a korzózó embereket – különösen, mikor az egyetem működik, s errefelé is sok a fiatal: virágzik a szerelem. A színház – az életem.

3. A Szabadság úszóház: Igazi szegedikum – isteni házi koszttal, házipálinkával, a szegedi társadalmi élet ezer arcával. Ötven fölött az ember általában barátokat szokott veszíteni, ezért mondom: az én életemben csoda, hogy ebben az idősávomban sok-sok barátot szereztem itt – a napfényt kapom a napfény városában.

4. Az alsóvárosi templom: Mesésen komoly, mégsem komor épület, nyugalmat árasztó térrel, mely egyszerű és egységes, s estefelé a legszebb, mikor simogatják a falakat a fénycsóvák.

5. A zsinagóga: Az általam látott zsinagógák közül a szegedi a legszebb. Büszkén áll, mint méla zsidó a hegyekben, mert e mélyföldi Szegeden a zsinagóga olyan, mint egy hegy.

6. Lechner tér: Szeged talán legbájosabb kertje. Szerelmesi aurája miatt is szeretem. Talán igaz, hogy a Dóm térről gurították ide azt a parányi rituális épületet.

7. Újszeged: „Nekem, aki életem 90 százalékát budapestiként éltem meg, Szeged határát elhagyva, az M5-ösnél feltámad a honvágyam – a színház és újszegedi házam iránt. Számomra csoda, hogy Újszegeden egy új szegedi életem lehet, egy új formálódó családban – úgy megyek haza, hogy otthon vagyok.