Orbán Viktor: soha nem voltak még olyan jók a kapcsolatok Szlovákiával, mint most (videó)

Orbán Viktor a szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta:

Németország és Ausztria után Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, 10 milliárd eurót meghaladó forgalommal.

Hozzátette: ebben az évben a növekedés már meghaladta a 9 százalékot.

Jelezte: örülnek annak, hogy szlovák befektetők is megjelentek Magyarországon, és így a gazdasági mozgás kölcsönössé vált. Nagyszerű hírnek nevezte, hogy a nehéz 2020-as évben is fogadhatott Magyarország befektetőket Szlovákiából.

„Megvontuk az együttműködésünk elmúlt tíz évének mérlegét. Kellő szerénységgel, de azt kell mondanunk, hogy soha nem voltak olyan jók a kapcsolataink, mint most”

– fogalmazott.

Hozzátette: ehhez az kell, hogy két jó hangulatban lévő és magát sikeresnek tekintő ország találkozzon. A miniszterelnök Szlovákia elmúlt tízéves teljesítményét „fantasztikus sikertörténetnek” nevezte, kiemelve, hogy saját sikerek mellett vannak közös sikertörténetek is.

A magyar kormányfő jelezte:

Magyarország és Szlovákia a nyugat-balkáni bővítés ügyében „egy hangszeren játszik”, a migráció kérdését ugyanúgy ítélik meg, és a visegrádi együttműködés is mindkét ország számára fontos.

Megjegyezte: a V4-ek szerdán találkoznak Katowicében, Magyarország pedig megpróbál a lehető legjobb koordinátora lenni a négy ország együttműködésének.

A kormányfő a két ország közös eredményeit sorolva elmondta: a komáromi hidat már átadták, a Miskolcot Kassával összekötő autópálya hamarosan elkészül, a jövő héten pedig új Ipoly-híd alapkövét teszik le. Kiemelte: 2023-ig hat újabb határátkelési pont jön létre a két ország között.

Arra is a kitért, hogy május óta üzemelnek a két országot összekötő villamosenergia-hálózat elemei, a gázvezetékek is össze vannak kötve egymással, és ennek a kapacitásbővítésén is dolgoznak.

Nagy terv, hogy a két ország két fővárosát gyorsvasút kösse össze, úgy hogy ezzel Prágába és Varsóba is el lehessen jutni

– tette hozzá.

A nemzeti közösségekre rátérve a kormányfő megerősítette: a Magyarországon élő szlovákok meg fognak kapni minden támogatást, amely a kulturális, oktatási és politikai identitásukhoz szükséges. Hozzátette: a budapesti szlovák kulturális központ kialakításához is nagy összegekkel járulnak hozzá.

Kiemelte: miután ez egy érzékeny kérdés, arra kérte a szlovák miniszterelnököt, hogy ha bármilyen nehézséget lát a magyarországi szlovákok tekintetében, akkor közvetlenül tárgyalják meg ezeket a kérdéseket. Orbán Viktor megköszönte a szlovák kormányfő „nagyvonalúságát”, hogy hasonló nyitottságot mutat a Szlovákiában élő magyarok ügyében, és reményét fejezte ki, hogy a szlovák és magyar népcsoportok nem elválasztó, hanem összekötő kapcsai lesznek a két nemzetnek.

Úgy vélte:

most már csak egy kis szerencse kell, és akkor a gazdasági újraindításnál is olyat mutatnak a világnak, amilyet ma még kevesen gondolnak.

Hangsúlyozta: most még az oltás a fontos, hiszen a járvány csak azok számára ért véget, akik beoltották magukat. Magyarországon sajnos sokan nem oltatják be magukat, és továbbra is ki vannak téve a kockázatnak – jegyezte meg. A magyar kormányfő reményét fejezte ki, mindkét ország gazdasági újraindítása úgy sikerül, hogy „ismét lesz egy újabb közös sikertörténet”.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva közölte: váratlan, erőteljes és komoly beavatkozást jelentő döntéseket kell hoznia a kormánynak, és akkor meglehet az 5,5 százalékos gazdasági növekedés és a családok adóvisszatérítése is.

A miniszterelnök óvatosságra intett a gazdasági növekedéssel kapcsolatban és jelezte: ha a Szijjártó Péter vezette gazdasági újraindítási operatív törzs nem visz a kormány elé 15-20 nagyon komoly, sokakat talán meglepő erőteljes intézkedést, és a kormány ezeket nem hagyja jóvá a következő egy-két hétben, akkor nem lesz 5,5 százalékos növekedés Magyarországon.

„Magától nem fog a gazdaság 5,5 százalékkal nőni, ehhez kormányzati motívumokat, motivációkat, hatásokat kell gyakorolnunk, és hatásokat kell kiváltani”

– fogalmazott.

Arról is beszélt: az építőanyagiparban súlyos problémákat lát, akár 100 százalékot is meghaladó az árnövekedés, így a felújítási állami támogatást rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez.

Ezt elfogadhatatlannak nevezte, hozzáfűzve: intézkedésekre lenne szükség, és szeretné, ha ezeket még ezen a héten a kormány meg tudná tárgyalni.

A miniszterelnök az európai klímavédelmi célokra és karbonadóra vonatkozó kérdésre válaszolva megerősítette: a kormány rossz ötletnek tartja azokat az elképzeléseket, hogy a klímavédelem érdekében adóztassák meg a családi házakat és a családi autókat. Jelezte: a V4 országai eddig egyhangúlag ez ellen beszéltek, és reméli, hogy ez az egyetértés megmarad.

Az Európa jövőjéről szóló vitára vonatkozó kérdésre azt mondta: Magyarország nem hallgatni fogja a vitát, hanem elmondja a véleményét.

Jelezte: a külföldi lapokban feladott hirdetések a magyar kormány hivatalos álláspontját rögzítik. Hozzátette: a vitában részt vesz majd a magyar parlament is, a házelnök tájékoztatása szerint ősszel a Ház is el akar fogadni a témában egy dokumentumot.

A kormányfő „becsületbeli kérdésnek” nevezte a vitában való részvételt, és reményét fejezte ki, hogy a vita lezárásaként össze fognak hívni valamilyen európai konvenciót, ahol a tapasztalatok alapján megkezdődik a tárgyalás arról, az unió alapszerződését mely pontokon érdemes módosítani, és hogyan kell hozzáigazítani a jövőhöz.

Heger: fontosak az innovatív és kölcsönös projektek

A térségbeli innovatív és kölcsönös fejlesztések fontosságára hívta fel a figyelmet a szlovák miniszterelnök a magyar vendéglátójával közösen megtartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Innovatív és kölcsönös fejlesztések jellemzik a Magyarországot és Szlovákiát is magába foglaló térséget. Ezeket a jövőben is erősíteni kell

– mondta Eduard Heger.

A szlovák politikus kiemelte az infrastruktúrafejlesztést, azon belül is az energetikai projekteket, valamint a híd- és útépítéseket, de szerinte segíteni kell az idegenforgalmi együttműködést is.

Rövid időn belül érdekes csomagot kínál majd a térség a világnak a régió megismertetésére – fogalmazott.

Eduard Heger fontos szomszédnak nevezte Magyarországot.

Azt mondta, hogy országa minden polgárának, így a kisebbségeknek is miniszterelnöke kíván lenni.

Azt szeretném, hogy Szlovákia minden polgára otthon érezze magát az országban – fogalmazott.

A két ország kölcsönös érdekének nevezte az Európai Unió bővítését. Úgy fogalmazott: a Balkánnak ugyanolyan esélyt kell kapnia, mint egykor a közép-európai régiónak arra, hogy a világ egyik legjobb közösségének tagja lehessen.

Olyan közösség része, amelyben az emberek elégedetten és békében élhetnek – tette hozzá a politikus.

A szlovák kormányfő köszönetet mondott azért a segítségért, amelyet a koronavírus-járvány alatt Magyarországtól kapott, a medikusok munkájáért és a lélegeztetőgépekért.

Egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy a világjárvány azok számára ért véget, akik megkapták az oltást a koronavírus ellen.

Eduard Heger fontosnak nevezte az unióban zajló vitákat. Kijelentette ugyanakkor, hogy amikor a közösség jövőjéről folyik a diskurzus, üdvös lenne, ha a közösség azon alapvető értékeire is figyelnének, amelyeknek köszönhetően béke van Európában.

Olyan értékeket emelt ki, amelyek elnyomását a térség már megélte a kommunizmusban: az emberi jogokét és a szólásszabadságét.

Az unió klímacéljait érintő kérdésre azt mondta: Szlovákia gazdasága a nehéziparon alapszik, annak újraindítást meg kell kezdeni. Heger hozzátette, hogy segíteni kívánják a termelőket a kibocsátás csökkentésében.