Országszerte tiltakoznak a tanárok - galéria

A központosítás, a tananyag és a bürokrácia csökkentéséért, megfelelően előkészített reformokért, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemeléséért, a tanári életpályamodell korrekciójáért és az oktatási rendszer bérfeszültségeinek feloldásáért, valamint a "rendszerszintű hibák" orvoslásáért demonstráltak pedagógusok, szülők, diákok és civilszervezetek képviselői Miskolcon szerda este. A tüntetésen néhány ezren voltak.

A borsodi megyeszékhely Herman Ottó Gimnáziumának nevelőtestülete januárban nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszer olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek orvoslása nem halasztható tovább. Eddig mintegy 250 intézmény és csaknem 20 ezer pedagógus csatlakozott hozzájuk.

A felszólalók arról beszéltek, hogy a kormány oktatáspolitikája átgondolatlan, a forráskivonás folyamatos, a jogszabályok egyeztetés nélkül születnek, és mindez a gyerekek alkotmányos jogait sodorja veszélybe.

Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke és Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tanároknak nincs félnivalójuk, mert céljaik politikamentesek, az oktatás jobbá tételét szolgálják. Felolvasták 16 pontos követelésüket, amelyek között szerepelt a szabad tankönyvválasztás és a Klik megszüntetése. A tömeg "Követeljük, követeljük!" skandálással kísérte a felszólalásokat.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta: a hatalom által megosztott pedagógustársadalom türelme elfogyott, a gyerekek érdekében nem hallgathatnak tovább.

A Herman Ottó Gimnázium nyílt levele erőt és bátorságot adott a pedagógusoknak ahhoz, hogy ki merjék mondani, hogy a gyerekek érdekben nem hallgatnak tovább. A hatalom nem érti, hogy mi a baja a pedagógusnak, nem érti, mert nem akarja megérteni - tette hozzá.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy a pedagógusok lesznek az új migránsok, akik veszélyeztetik a nemzeti együttműködés rendszerét. Úgy fogalmazott: a szakminiszter nem veszi észre, hogy ez a "bicikli szétesett és javíthatatlan".

A miniszter szó jelentése szolga, akinek országát kell szolgálnia, ha pedig erre képtelen és nincs tehetsége, akkor távozzon - mondta Mendrey László, megjegyezve: a köznevelési kerekasztal "csonka", azon csak a "kedves vendégek", politikai szövetségesek lehetnek ott.

A miskolci demonstrációval egy időben számos városban tartottak szolidaritás kifejező tüntetést. Budapesten félezren, a vidéki városokban pár százan jelentek meg a demonstrációkon.

Budapesten Szász Judit, a Szabadságszínpad Egyesület nevében a kormányzat oktatáspolitikáját bírálva az mondta, hogy "zsellérnemzedéket akarnak kineveli". Lázár Júlia, a Hívatlanul Hálózat alapítója azt hangsúlyozta: fontos, hogy a szakszervezetek ne üljenek le ahhoz a kerekasztalhoz, amelynek része a "senki által fel nem hatalmazott" Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Pedagógus Kar.

Szombathelyen Koroknyai Sándor, a Szolidaritás helyi vezetője azt hangsúlyozta: a követelések középpontjában nem a pedagógusok, hanem a diákok állnak, az ő érdekükben szólaltak meg a tanárok. Mitre-Károlyi Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének vasi elnöke közölte: az utóbbi évek folyamatos és átgondolatlan változtatásai csak bizonytalanságot teremtettek a közoktatásban.

Békéscsabán, az Ébredj, Viharsarok! civil szervezet flashmobjához csatlakozó Bod Tamás (Együtt) tanszabadságot, szabad tankönyvválasztást, a Klik megszüntetését és az oktatás modernizálását követelte. Veszprémben, Győrben és Pécsett is összegyűltek a miskolciakkal szolidaritást vállalók.

A Liga Szakszervezetek közleményben tudatta, hogy szolidáris a közoktatás átalakítását követelő megmozdulásokkal, mert aggasztónak tartja a közoktatás jelenlegi állapotát.

A miskolci demonstráció előtt az ellenzéki pártok is megfogalmazták véleményüket a közoktatás helyzetéről. Hiller István szocialista politikus, volt oktatási miniszter azt mondta: ahol jól működik az oktatás, ott a gyereket helyezik a középpontba, Magyarországon viszont az intézmény, a Klik fontosabb, mint a gyerek.

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közoktatás nem pártügy, annak kérdéseit a diákokkal, szakszervezetekkel, pedagógusokkal kell egyeztetni. Barabás Richárd, a PM elnökségi tagja azt közölte, hogy az oktatás, a fiatalok jövője, a tanárok helyzete mindenkinek fontos.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményben tudatta, tiltakoznak "az állampárti módszer ellen", hogy a pedagógusokat véleményük szabad kinyilvánítása miatt állásuk elvesztése fenyegeti. Hozzátette: a Klik működésképtelen, a tanárok és a diákok túlterheltek, a tankönyvek silányak, a társadalmi különbségek pedig egyre nagyobbak.

A demonstráció előtt Hollik István kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy a kormánypártoknak a gyerek érdeke a legfontosabb, viszont a "bukott baloldal" csak pártpolitikai célokra használja a pedagógusokat.

Korábban írtuk:

Pedagógusok, szülők és diákok vonulnak utcára szerda délután és kora este szerte az országban, hogy az oktatási rendszer ellen tiltakoznak.

Miskolcon Fogadóóra címmel rendeztek tüntetést, de Békéscsabán, Budaörsön, Budapesten, Győrben, Hajdúszoboszlón, Pécsen, Sopronban, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben is szerveztek szolidaritási demonstrációt.

Miskolcon ezrek vonultak a demonstráció helyszínére. A gyülekezők fáklyákat gyújtottak a Hősök téren, a beszédek előtt pedig a tiltakozást támogató levelekből, Facebook-hozzászólásokból idéztek. Többször bejátszották Orbán Viktor 2008-as szavait: 

Magyarország jövőjét – és most Széchenyit idézem – a kiművelt emberfők határozzák majd meg. Magyarországon, ha ön megnézi, hogyan kapaszkodhatnánk vissza az élbolyába az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országoknak, ne adj Isten, az élre, mert valaha voltunk ott, akkor azt fogja látni, hogy nyersanyag alig, energiaforrás csekély, a népesség és a terület mondjuk úgy, hogy szerény, egyetlen dologban reménykedhet Magyarország: abban, ami a fejünkben van. Magyarország felemelkedésének kulcsa a tudás. A kérdés az az, hogy képes lesz-e Magyarország bekapcsolódni a tudásalapú társadalmak, a tudásalapú gazdaságok európai rendszerébe.

A miskolci Fogadóórán egy rozzant bicikli mellett mondanak beszédet a szónokok. Elsőként a tiltakozást elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója, és a tiltakozáshoz elsőként csatlakozó budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója tartottak beszédet. Mindketten hangsúlyozták, a gyermekekért, a jövőnkért vannak most ott a mikrofon előtt. Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, aki szerint nincs mitől félni.

"Miért? Mi történhet? Kirúgnak néhány tanárt? Mi ez a gyerekek jövőjéhez képest?"

Pukli István megemlítette azt a nevetséges kormányzati vádat is, miszerint Soros György támogatná a mostani tüntetéseket. "Igen? Soros György támogatja a 15 éves iskolai számítógépeket? Az átázott iskolafalakat? A minősíthetetlen kísérleti tankönyveket? A leomló műemlékattikát? A későn megérkező béreket? A túlzott tananyagmennyiséget? A lépcsőn tornázó gyerekeket? A belső bérfeszültséget? Az elhibázott tanfelügyeleti rendszert? A nettó 90 ezerért dolgozó iskolai rendszergazdát?"

Felolvasták a Teleki-gimnázium 16 pontját is, amelyet az budapesti iskola igazgatója azzal zárt, hogy "Miskolc, elmegyünk veletek a falig, vagy akár azon túl is!".

A miskolci tüntetésen bizonyítványt állítottak ki Balog Zoltán miniszternek, elégtelent kapott. A tömeg egyetértően tapsolt.

Egy hermanos diáklány hozzászólása következett, aki elmondta, hogy büszke a tanáraira. Magyarországon szeretne tanulni és élni. Az iskola diákjaként arra is büszke, hogy nemcsak a történelemkönyvekből tanulnak a demokráciáról és a szólásszabadságról, hanem saját tanáraik karakán kiállásából is.

Tóth Réka, a Független Diákparlament képviselője azt kifogásolja, hogy pont a diákokat nem kérdezi meg senki. "Követeljük, hogy igenis vegyenek minket számba! Nem hagyjuk, hogy mi szenvedjük el felső hatalmi döntéseket!"- mondta.

Egy egyetemista hozzászóló, Gulyás Balázs a KLIK hibáiról szólt. A kezdeti követelésekben még "a hibák javítása" szerepelt, de "most már mindenki felismerte, ez a bürokratikus mamut okozza ma az oktatás legfőbb gondjait" - mondta. Gulyás Balázs, a 2010 előtti oktatás hibáit ki lehetett volna javítani, de nem ez történt, hanem helyette tönkrevágták az oktatást.

"Ha fontos nekik a központosítás, menjenek Észak-Koreába. A Kliket meg kell szüntetni, megbukott"

– mondta. Arra, hogy nem hagyják, hogy elvegyék a gyerekektől a jó oktatás lehetőségét, a tömeg azt skandálta: "nem hagyjuk!".

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője külön köszöntötte azokat az óvónőket, akik megfenyegettek, hogy következményei lesznek, ha elmennek a tüntetésre. Mendrey azt mondta, szerinte Balog megoszt, intrikál, ahogy eddig is. Szerinte a kormány szemében ők lesznek az új "migránsok", akik veszélyeztetik a NER-t. 

Mendrey szerint a köznevelés rendszere csődöt mondott, a biciklit nemcsak túltolták, hanem el is. "Balog Zoltán próbálkozik, például köznevelési kerekasztalt alapított, de még mindig azt hiszi, csak egy kis porszem került a gépezetbe". 

Ez a bicikli nem elromlott, hanem szétesett.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy mára elfogyott a pedagógusokra oly jellemző türelem. "A hatalom nem érti, mi a baja a pedagógusnak, mert nem akarja beismerni, hogy oktatáspolitikája megbukott. A pedagógusnak az a baja, hogy a köznevelési rendszer hét bőrt húz le róla, hogy nem bíznak bennük, hogy folyamatosan megkérdőjelezik a szakmai hozzáértésüket, hogy elvették tőle a tanítás örömét, a diákoktól pedig a gyerekkorukat" - mondta Gallóné. 

Végül az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének helyi elnöke sírva arról beszélt, hogy bár beteljesítette a női princípiumát, három gyereke van, azért adta őket kéttannyelvű iskolába, hogy el tudjanak menni külföldre, ha kell, bár jobban szeretné, ha Magyarországon lennének unokái. "Korábban azt mondtam, én is ápolónő vagyok, de most én is tanár vagyok" - mondta. A tömeg élénken fogadta a felszólalását, és mikor azt mondta, nem hagyjuk elvenni a gyerekeink jövőjét, a tömeg ismét skandálásba kezdett.

A miskolci demonstráció hét óra előtt nem sokkal ért véget.

A budapesti szolidaritási tüntetésen a tankötelezettség korhatárának visszaállítását követelik - ezt a kormány 18-ról 16 évre csökkentette. De követelik a tananyag radikális csökkentését is. "Nem kell olyat tanítani, amit a számítógép előtt is meg tud tanulni" - mondják.

Szegeden a KLIK épülete előtt félezren gyűltek össze azt követelve, hogy a központ szűnjön meg. A szónokok továbbá az iskolák szabadságát,a tanárok óraszámának csökkenését és a tankönyvek szabad választását követelték.

Győrben és Sopronban is csatlakoztak az országos tiltakozáshoz. A soproni KLIK iroda előtt Jakál Adrienn, PM soproni elnöke, a város kulturális és oktatási bizottságának tagja beszélt. "A Balog Zoltán által felvetett Köznevelési Kerekasztal nem más, mint a jól megszokott szemfényvesztés és elterelés a valódi problémákról. Nem kerekasztalokra, hanem valódi átalakításokra van szükség, és a lehető leghamarabb" - mondta. A győri tüntetést a zuhogó eső miatt elhalasztották egy héttel.