Penge, az egyetlen magyar könyvtárcica

Penge nem tud olvasni, mégis mindennap a szegedi egyetem könyvtárába megy. Fotó: Segesvári CsabaPenge nem jár egyetemre, sőt olvasni sem tud, mégis mindennap könyvtárba megy. A József Attila Tanulmányi és Információs Központba (JATIK) hajnalban, dél körül és este néz be. Az irodalom hidegen hagyja, de egy-egy tányér ételt szívesen elfogad. A csillogó fekete szőrű Penge a JATIK épületében működő egyetemi könyvtár macskája, vagy – értelmezés kérdése – az övé az egyetemi könyvtár. Egy erre a témára specializálódott internetes oldal szerint Magyarországon ő az egyetlen bibliotékacica, de Olaszországban például négy könyvtár is saját cicussal büszkélkedik. A könyvek között él Itáliában Prunella, Gatto Berio, Micia, Micia Mucia és Slimmy (utóbbiak egy intézmény macskái), Lettországban Turiba és Emilia, Németországban pedig Mäuschen.

Penge nagyjából egyidős választott intézményével, a JATIK-kel. Vékony, kíváncsi kölyökmacskaként jelent meg nem sokkal az épület megnyitása előtt, és a biztonsági őrök nemcsak ételt adtak a rossz állapotban lévő fekete kiscicának, hanem – soványságára utalva – nevet is. Az addig bizalmatlan állat levonta a következtetést: öltönyös- nyakkendős ember egyenlő étel.

– Szeretem a macskákat, mi hatot tartunk otthon – mesélte a biztonsági őr Kónya József, aki hamar rájött, mi Penge kedvenc étele: a felesége, Edit által készített, konzervekből és tápokból készített mix. Ezt eszik az otthoni cicák, és ezt (is) kapja Penge. Ha meghallja József autójának hangját, megjelenik, és két lábra állva követeli az ennivalót. De nemcsak ő, hanem kollégái, és a könyvtár dolgozói is rendszeresen etetik az állatot, aki ezért cserébe vagy eltűri a simogatást, vagy nem.

Utódok

Penge lány, így előbb-utóbb felmerül a kiscicaprobléma. Mivel egy könyvtárnak mégsem lehet macskagyűjteménye, Kónya József gondolt már arra, hogy megműtteti az állatot. Ez azonban még nem történt meg, így tavaszra sok kis fekete cicus járőrözhet esténként az egyetemi könyvtár körül.

– Titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan. Igazi egyéniség – jellemezte Pengét Minkó-Csontos Anna, a Szakirodalmi Információs Osztály csoportvezetője, aki magát inkább „kutyásnak" vallja, de a könyvtár macskáját mégis megkedvelte.

A cica úgy érezheti, a sok szeretetért viszonzás is jár, mert esténkét ő is dolgozik, a biztonsági őrökkel körbejárja a könyvtár területét – ekkor már kutyák sem sétálnak a kerítésen túl, így Penge bátran járőrözik. Az ebeket ugyanis nem szereti. A kisebbeket még elzavarja, a vizslaméret viszont számára is ijesztő. Ahogy ijesztő a hideg és a hó is – ilyen estéken Penge nem látható. József (akit társai egyébként sokszor macskásnak szólítanak) szerint azonban nem a szabadban várja a jobb időt. A férfi egy közelben lakó egyetemista lányt „gyanúsít" azzal, hogy időnként befogadja a könyvtár cicusát. Titulusa ellenére Penge a könyvek közé nem járhat be. Másfél évvel ezelőtt azonban még ha csak átvitt értelemben is, egyetlen éjszakára övé volt az épület kívül-belül. Akkor rendezték ugyanis az első könyvtári éjszakát, melynek központi motívuma a macska volt.

Puss in Books

Gary Roma, az ironfrog.com üzemeltetője dokumentumfilmet forgatott az Amerikában élő könyvtári macskákról Puss in Books: Adventures of the Library Cat címmel. A honlapot ez után készítette, a lista mára több mint 700 „fős". Gary szerint a macskák illenek a könyvtárhoz, mert csendesek, meditatívak, és otthonos hangulatot varázsolnak. Egyik kedvence egy iowa-i cicus, akit egy téli hajnalon hagyott valaki a könyvbedobóban. A Dewey Readmore Books (Olvass Több Könyvet Dewey) névre keresztelt állat 18 évig élt a könyvtárban.

– Az éjszakához kapcsolódik a háztetőkön álló, görnyedt hátú macska – indokolta a döntést Minkó-Csontos Anna. A könyvtárosok később úgy döntöttek, mivel saját cicájuk is van, ne csak általában a macskáról, hanem Pengéről is szóljon az éjszaka. A cica fotóját – Penge Dr. Bakonyiné dr. Ficzkó Ildikónak állt modellt – feltették az internetre, és ezen keresztül találta meg őket a már említett honlap üzemeltetője, Gary Roma. A könyvtárosok egyébként már korábban ismerték az internetes oldalt, de nem jelentkeztek Pengével a világ könyvtári macskái közé. Fülöpné Papp Éva azonban elküldte Garynek a cica fotóit, így már bárki láthatja őt.

– Nézegettük a többi cicát is, de Penge a legszebb – jelentette ki a cseppet sem elfogult Anna. A csoportvezető arra a kérdésre, hogy Penge – ahogy a többi macska – „meghálálja-e" egér- és madártetemekkel a szeretetet, közölte: Penge nem hálálkodik, természetesnek veszi a gondoskodást, hiszen nő.

Ősi szellemi barátunk

A macska: „szabad szellem". Játékos, simulékony és nőies. Tipikus szimbóluma és erőállata a bölcs nőknek – olvashatjuk a macska.lapozz.hu honlapon, az érdekességek között.
Egy, a Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Ciprus szigetén, Sillurokambosz településen újkőkorszaki temetkezési helyen talált leletek azt bizonyítják, hogy a macska és az ember kapcsolata akár kilenc és fél ezer évre is visszanyúlhat, s köztük valamiféle spirituális kapcsolat létezett – írja Jean-Denis Vigne, aki szerint azért temették az ember mellé a szeretett állatot, hogy elkísérje gazdáját a túlvilágra.
Az egyiptomiak Bast (vagy Bastet) istennőt, aki az életet adó nap melegét, hatalmát jelképezte, macskafejjel ábrázolták – sistrummal (hangszerrel) a kezében. Ugyanis az egyiptomi mitológiában az öröm és a vigasság istennője is volt, de kapcsolatba hozták vele a védelmet és a termékenységet is. Bast szent állatainak tekintették a macskát. E háziállatot a Nílus mentén az otthon védelmezőiként tisztelték, és már négyezer évvel ezelőtt is tartották.
Az ősi Rómában a macska a szabadságot jelképezte. A kelták szemszögéből nagyon közeli lény a másvilághoz, ezért állnak bölcs asszonyok, mágusok és sámánok oldalán.
A macska kedvelt alakja a művészetnek. Gazdag irodalmából elég csak a Brémai muzsikusokat, Kacor királyt, Hemingway „vasárnapi novellának" is kiváló Macsak az esőben című művét említeni. Esetleg Webber Macskák című musicaljére gondolni, ott is Csendbelenn szólóját idézni:
„...Több szóra szükség nem lehet, / Hogy lásd, a macskák jellemek. / A mély tanulság rád ragad, / Hogy nézz miránk és lásd magad...
...A szabályt tudja minden macska jól / Vagy szólítsd meg, vagy ő se szól / Ezt jómagam úgy érteném, / Ha szólíthatsz, majd szólok én, / De köztünk álljon ám tovább / A három lépés távolság / Hajts főt, mert így lesz látható, / E név az ajkadon szent szó..."