2011.10.31. 17:34
Újra egyesült a ˝magyar szent család˝ - Ereklye csak szent vagy boldog maradványa lehet
A családok éve alkalmából Passau püspöke Székesfehérvárnak ajándékozta Boldog Gizella csontereklyéjét, Szent István és Szent Imre ereklyéje mellé. Egykor minden templomban lennie kellett ereklyének, ma már azonban nem tölt be annyira fontos szerepet a hitéletben. II. János Pál vére a Vatikánba került, de akad, akitől nem maradt fenn ereklye. Az újonnan előkerülő maradványokkal óvatos az egyház.
A közelmúltban újra egyesült az „első magyar szent család" Székesfehérváron, az egykori magyar királyi székhelyen: szeptember 4-én adták át Szent István hitvese, Boldog Gizella csontereklyéjét. Székesfehérvár őrzi 1777 óta Szent István fejereklyéjét, 1930-tól pedig Szent Imre ujjának csontereklyéjét, de Spányi Antal székesfehérvári megyés püspököt idézve, „hiányzott a családból az édesanya". A családok éve alkalmából arra kérte Passau püspökét, hogy ajándékozza Székesfehérvárnak a passaui niedernburgi templomban eltemetett Boldog Gizella csontereklyéjét – Szent István felesége a kolostor apátnőjeként fejezte be az életét. A passaui püspök személyesen vitte el Székesfehérvárra a királyné lábszárcsontjának egy hiteles darabját.
Ereklyét minden templomba!
Ősidők óta szokás, hogy elhunyt szeretteink, jeleseink maradványait tisztelettel övezzük, de hogyan alakult ki az ereklyék tisztelete az egyházban?
Szent, ereklye nélkül
Nem minden szenttől maradt fenn ereklye. Nemrég avatták boldoggá Nagyváradon Bogdánffy Szilárd püspököt, aki a szeged-csanádi egyházmegyéből származott – a ma a Vajdasághoz tartozó Feketetón született –, majd pedig nagyváradi püspök lett. Temesváron tanult, titokban szentelték fel püspöknek, egy román börtönben halt vértanúhalált. A börtön temetőjét azonban felszántották, lakótelep épült a helyén. Scheffler János, Szatmár vértanú püspöke szintén a börtönben halt meg, ám egy görög ortodox pap tudta, hol temették el. Amikor felszámolták a temetőt, szólt a megfelelő embereknek: exhumálták a püspököt, egy bőröndbe tették a földi maradványait, és hazavitték. Később titokban levitték a székesegyház kriptájába, és ott eltemették, így maradt meg az ereklyéje – ezzel a tettel ők is a román börtönökben végezhették volna.
– Az első időkben a keresztények katakombákban miséztek. Ott, illetve a vértanúk sírján mutatták be az első szentmiséket. Lassan kialakult az ereklyék tisztelete: aki vértanú, vagy hősiesen gyakorolta a hitet, annak kiemelkedő tiszteletben kell részesülnie – vázolta fel a kezdeteket [namelink name="Kondé Lajos"] esperes-plébános, pápai káplán, a szegedi Szent Gellért-ereklyék őre: ez a maradványokra is vonatkozott. A középkorban a szentek tisztelete felerősödött, minden templom oltárába kerülnie kellett ereklyének. – A második vatikáni zsinat ezt már nem tartotta fontosnak, de a régebbi templomok oltárkövében benne van valamely szentnek az ereklyéje, lepecsételve és hitelesítve. Templomon kívül csak úgy lehetett misézni, hogy vinni kellett az oltárkövet, amelyben egy picike ereklye volt.
A „köznyelv" hajlamos ereklyeként megnevezni megbecsült személyek egykori ruháit, használati tárgyait is (ilyenek például a Kossuth-ereklyék), az egyház azonban ereklyeként csak a szentté vagy boldoggá avatott személy testi maradványát kezeli, használati eszközöket, ruhákat nem. II. János Pál pápának egy kórházi kezelés alkalmával maradt meg két üvegcse vére, amelyből az egyik a Vatikánba került: ott minden szent vagy boldog ereklyéjét elhelyezik, ha maradt fenn utána. Nem tekinthetjük viszont ereklyének Habsburg Ottó szívét, amelyet a pannonhalmi apátságban helyeztek el – hiszen az elhunyt nem tartozik sem a boldogok, sem a szentek sorába.
Az egyház óvatos
Több filmben, szépirodalmi műben felbukkan az ereklyehamisítás kérdése: Umberto Eco Baudolino című regénye szinte iparágként írja le e tevékenységet. Legutóbb A katedrális című történelmi témájú sorozatban cserélte ki egy ismeretlenére Szent Adolf megsemmisült koponyáját Kingsbridge perjele – hiszen ereklye nékül nem építhetik újjá a templomot. Az élet is produkál máig érdekes csalásokat, 2002-ben egy csontokat tartalmazó urna került elő, a következő felirattal: „József fia Jakab, Jézus testvére". Az urna az Izraeli Régiségi Hivatal által szerint egy jól sikerült hamisítvány.
Jézus-ereklyék
Jézus jelentős ereklyéi között a Wikipédia több, mint tízet felsorol, köztük a Szent Előbőrt és a Szent Köldökzsinórt. Kondé Lajos azonban csak kettőt említett: ezek sem száz százalékig hitelesek. Az egyik a torinói lepel, amely körül még mindig zajlanak a viták, vizsgálatok – annyi biztos, hogy korban, halálban, földrajzilag sok minden egyezik Jézussal, de mindig van egy kis bizonytalanság. A másik ereklye a Szent Ilona-ásatásokból előkerült kereszt. – Ha összeraknánk a Szent Kereszt-ereklyéket, sok kereszt kijönne belőle, de lehet, hogy benne lenne az eredeti – fogalmazott a plébános. A középkorban elfogadott volt: ha valamit hozzáérintenek az eredeti ereklyéhez, úgy tekinthetik, hogy az eredetivel megegyezik, és ugyanúgy tisztelhetik. Így „keletkezhetett" sok ereklye, köztük kereszt ereklye is – már ha az eredeti tényleg Jézus keresztje volt.
– Az egyház mindig nagyon óvatos, amikor valaki nagy szenzációt akar. Csak akkor fogad el ereklyeként egy-egy maradványt, amikor az eredetiségét tudják bizonyítani. Fontos, hogy hitelesen feltárják, tudományosan megvizsgálják, korban elhelyezzék, amit találnak – és mindezek után még mindig sok kérdés felmerül. Nem baj, ha rákérdezünk: tényleg egy szent valódi földi maradványairól van-e szó, hiszen nem ezen múlik a hitünk – mondta a plébános.
Hitelesített maradványok
Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke, és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője. Budán halt vértanúhalált, sarokcsontja a 2000-es évek eleje óta pihen a budai Belvárosi Plébánián. A szegedi dómban is elhelyeztek két Szent Gellért-ereklyét, egy lábszárcsontot és egy combcsontot. – Amikor a velencei pátriárka kiemelte a sírból Szent Gellért ereklyéjét, rátette a pecsétet az ereklyetartóra, így hiteles tanúsítvány van arról, hogy csakugyan a püspök sírjából való a csontereklye – magyarázta a Szent Gellért-ereklyék őre. Amikor osztják az ereklyét, ugyanúgy le kell zárni és pecsételni – tehát hitelesíteni – a helyszínen a következő szelencét, amelyben egy leválasztott darabját elhelyezik.
Az ereklyeőr feladata
Az ereklyeőr vigyáz az ereklye és a szent tiszteletére. Ez egy tisztség az egyházon belül, amellyel azt akarják hangsúlyozni, hogy az ereklye nem egy egyszerű tárgy, hanem szakrális, amely külön figyelmet és tiszteletet érdemel.
Boldog Gizella csontereklyéje kapcsán annyit elmondhatunk: kérj, és megadatik. Általában az adott szent vagy boldoggá avatott személy nyughelyétől kérelmezhetnek ereklyét. Mivel jó ideje nem kötelező ereklyét elhelyezni az oltárkőben, nem tudni, a katolikus templomok hány százalékában található szentek, boldogok valamiféle maradványa. A legjelentősebb magyar ereklyékről azonban szinte mindenki hallott az országban: ezek közül a Szent Korona, a magyar államiság ereklyéje nem kötődik egykor élő személyhez.
– Szent István kézereklyéje, azaz a Szent Jobb, és a Szent László-herma – nevezte meg a két legjelentősebb, szenttől származó magyar ereklyét Kondé Lajos. István személye, mint szent és mint országalapító, a legkiemelkedőbb. Természetes úton mumifikálódott jobb kezét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik.
Hosszas „vándorlás" után került ide: a fehérvári bazilika kincstárából a leválasztott kezet a kincstár őre lopta el, I. László Szentjobb néven alapított apátságot az őrzésére; „járt" többek között Boszniában, Raguzában, Schönbrunnban és Budán. A második világháború alatt egy salzburgi barlangban rejtegették. Az augusztus 20-ai körmeneteken 1938-ban kezdték körbehordozni, de a kommunista érában betiltották a körmenetet – 1989 óta rendezik meg ismét. A Szent Jobb-kápolnát 1987-ben szentelték fel.
* * *
Szent László-herma a földrengés ellen
Szent László király 1095-ben halt meg, III. Celestin pápa 1192-ben avatta szentté. Ekkor felbontották sírját a nagyváradi székesegyházban, a koponyát mellszobor alakú tartóba helyezték. Az ereklyének az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, írja a Győri Egyházmegye honlapja: rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, a csatákban is. Az ereklyetartó egy 1406-os tűzvészben megrongálódott, ám az ereklyének nem esett baja. A mai ereklyetartó arcvonásai Szent Lászlóét tükrözik. 1861-ben a hédervári kápolnában helyezték el a hermát, amelynek tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el: a hívek Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt.
