2013.04.01. 13:01
Reök Cecília évszázados családi öröksége
Reök Cecília a szegedi Reök-palota építtetőjének, Reök Ivánnak az ükunokája. Az ökodizájnnal foglalkozó iparművész-divattervező Munkácsy Mihály édesanyjától örökölte meg a nevét.
– Tudja, hogy ha egy pár a szegedi Lófaránál beszél meg randevút, akkor hol találkoznak?
– Tudom, a Lófara vicces kifejezés a Reök-palota előtti téren található első világháborús lovas szobor melletti találkozót jelenti. Számomra nagyon kedves ez a hely.
– Pár éve a felújított Reök-palota átadásakor járt Szegeden. Mennyire kötődik a városhoz? Azóta visszatért már a Tisza-partra?
– Hogyne, azóta többször is jártam már a városban, legutóbb a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik előadását néztem meg. Természetesen elsősorban a család múltja, a nevünket viselő csodaszép szecessziós palota adja a kötődés alapját. Az ükapám, Reök Iván építette 1907-ben, és a nagyapám még ott gyerekeskedett. Számomra kivédhetetlen, hogy mindez ne legyen hatással rám, kulturális értelemben is áthassa az életemet, a gondolkodásomat.
– Hogyan tud ez a szellemi örökség hatni?
– Ettől soha nem tudtam magam függetleníteni, nagyon fontos része a család életének. A személyiségfejlődésem során meghatározó volt, hogy megismertem a családom múltját. Ez nekem művészi szempontból nagyon lényeges, ezenkívül pedig a szecesszió rendkívül kedves és inspiráló számomra.
Az ükapa életútja
Reök Iván 1881-től a Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal főnöke Szegeden. 1896-tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1899-től királyi főmérnök. 1911-ben Csongrád megye tápéi kerületének országgyűlési képviselője. Szegeden ő emeltette a hírneves Magyar Ede műépítész által tervezett, szecessziós stílusú családi házukat, a ma Reök-palotaként ismert építményt. A magyar szecesszió ösztönzésében valószínűleg szerep jutott unokabátyjának, Munkácsy Mihálynak is. Reök Ivánnak hét gyermeke született, négy fiú és három lány. István (1881–1912) jogot végzett, és 31 évesen Szerencsen egy szerelmi gyilkosság áldozata lett. Így a három felnövő férfi vitte tovább a család nevét. Közülük ketten katonai pályára léptek: Etele (1886–1964) az ezredesi rangig jutott el (az ő fia a 100 évesen elhunyt Attila), dr. Reök Iván (1893–1963) pedig a századosi rangig, utána megszerezve az orvosi diplomát főorvos lett Szabadkán, majd Budapesten. A legfiatalabb fiú dr. Reök Andor (1899–1944) Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetemen végezte tanulmányait, így édesapja elhunyta után, 1923-tól ő vezette a kamarási birtokot. 1920-ban az új országhatár éppen Reök Iván ingatlanjai közé ékelődött, vagyis a Szegeden maradt, nevét viselő palotája és a kamarási majorja közé. Ezekből az utóbbit választotta otthonának. A család minden vasárnap fiákeren (később automobilon, nekik volt a környéken elsőként autójuk) ment a horgosi római katolikus templomba szentmisére. Kívánságára nem a horgosi temetőben, hanem az anyaország határához közelebb eső majorja melletti Folyó semlyékes partján (lásd: mai Reök-part), az egykor feltárt népvándorlás kori sírok környékén nyugszik, az egykori Kamaráserdő tiszti üdülő földjén.
– Meddig tudja visszavezetni a Reök-családot?
– Egészen Reck Pálig, aki Munkácsy Mihály dédapja volt. Czeglédi Imre kutatása szerint ő a legrégibb ősünk. Az ő fia Teofil, és az ő lánya pedig Reök Cecília, aki Munkácsy édesanyja volt. Én a nagypapám, Reök Attila ötlete nyomán az ő nevét örököltem meg. Sajnos nagyapám a közelmúltban, százévesen halt meg.
– A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervező szakán végzett 2005-ben, korábban nyilatkozta, hogy nem volt és nem lesz olyan alapanyag, amivel ne tudna mit kezdeni. Az alkotás iránti késztetés hogyan és mikor kezdődött?
– Kisgyerekként, ahogy már fel tudtam ülni, a kezem ügyébe kerülő dolgokkal, akár a homokozóban a játékokkal, már ki akartam magam fejezni. Ez a folyamat tulajdonképpen azóta is tart, versenyeken, különféle pályázatokon vettem részt, egészen óvodáskoromtól az iparművészeti egyetemig, sőt napjainkig. Ez az irány azóta körvonalazódott, szinte mindenféle anyaggal dolgozom, fémből ékszereket, fából, papírból bútorokat, kisebb lakberendezési tárgyakat tervezek.
– Az utóbbi években az ökodizájn kapcsolódott a nevéhez, ilyen megközelítésben és elgondolás alapján rendeznek divatbemutatókat. Miért ezt az utat választotta?
– Mert nagyon szeretem a természetet, és egyre többet hallani a világban végbemenő környezetrombolás mértékéről, ami minden felelősen gondolkodó embert aggodalommal tölt el. Az alkotásaink erre a negatív folyamatra reflektálnak a maguk sajátos kifejező módján. Az Eco-Design Team a dizájnt és a környezettudatos gondolkodásmódot kapcsolja össze. Jellegzetességünk, hogy komplex ökodizájn-tervezést végzünk, bútorok, lakberendezési tárgyak, dekorációk, ajándék- és dísztárgyak, ékszerek, egyedi ruhák kivitelezése mellett ökorendezvények, öko-divatbemutatók, kiállítások és workshopok, csapatépítő tréningek vezetésével is foglalkozunk. Újrahasznosított és természetes alapanyagokkal dolgozunk, például a legutóbbi divatbemutatón visszatértem a családi hagyományhoz, és dédnagyszüleim százéves függönyeiből készült alkalmi és menyasszonyi ruhákat mutattam be.
– Mennyire népszerű ez hazánkban?
– Ennek az irányzatnak egyre több követői vannak a világban, és Magyarországon is egyre népszerűbb, egyre többen keresnek környezettudatos termékeket, szerveznek ökotudatos rendezvényeket. A csapatunk kifejezetten környezettudatos rendezvények, nagyobb cégek programjaira készít látványos divatbemutatókat, enteriőröket. Ezeket a divatkollekciókat, amelyeknek nem a hordhatóság, hanem a figyelemfelkeltés a céljuk, extrém anyaghasználat, különleges megoldások jellemzik, így például háztartási hulladékok újrahasznosításával készülnek. A divattervezést [namelink name="Varga Tímea"] iparművész társammal végezzük, a bútortervezést pedig [namelink name="Goy András"] mérnöktársammal.
– Mindez az elgondolás egy speciálisan mai probléma. Ha tehetné, milyen történelmi korban alkotna még?
– A szecesszió nagyon közel áll hozzám, és a barokkot is nagyon szeretem. A mai ember szinte már el sem tudja képzelni, hogy akkoriban milyen hatalmas ruhakölteményekben jártak a nők, még az egészséges légzést is gátolta.
– Úgy látom, a természetesség iránti igénye minden korszakot és stílust felülír.
– Így van, nagyon fontosnak tartom a természet védelmét, minden munkámat a környezettudatosság jellemzi, az innováció és az egyediség. Azt szeretnénk, hogy a nagy ökoesemények mellett a hétköznapokban is megjelenjen az ökotudatosság. Például az egyedi ökodizájn ruhadarabok viselése amellett, hogy kényelmes és különleges, üzenetet is hordoz: vigyázzunk a környezetünkre és egymásra.
* * *
Élő és interaktív Öko-Design Kiállítás
Budapesten a Green House nemzetközi megnyitójának alkalmából kérték fel az Eco-Design Teamet, hogy alkossanak ismét egy, látványos és innovatív öko-designkülönlegességet. Így született meg a nagyszabású, nemzetközi élő öko-kiállítás, amely Magyarország első LEED Platinum (legmagasabb szintű fenntarthatósági minősítésű) irodaházában valósult meg. Az Eco-Design Team legfrissebb innovatív ökobútorai és ökolakberendezési tárgyai, ökoruhái és -ékszerei mellett bemutatták a nemzetközi ökodesignerek fenntartható újdonságai is. Az élő növényzettel borított öko-szigeteken a legújabb öko-design irányzatokat láthatták az érdeklődők, ahol női és férfi modellek mutatták be az enteriőrökhöz tervezett ökoruhákat és kiegészítőket. A kiállítás olyannyira interaktív volt, hogy a vendégek beléphettek az ökoszigetekre, megtapinthatták a kiállított ökotárgyakat, kipróbálhatták az ökobútorokat és még fotózkodhattak is a különleges enteriőrökben a modellekkel.
