Szeged és környéke

2013.07.17. 22:47

Nem hamisított bizonyítékot - állítja a Négy Mancs

Szentes - Kétségbe vonták a bizonyítékok – néhány libacomb – hitelességét abban a kártérítési perben, amelyet a Négy Mancs Alapítvány ellen indított a szentesi Hungerit Zrt. Az osztrák állatvédő szervezet lapunk kérdésére válaszolva állítja, nem manipulált a combokkal.

Bakos András

A szentesi cég azért perelte be a Négy Mancsot, mert az állatvédő szervezet akciói nyomán a nyugat-európai vásárlók egy része elfordult a termékeitől, emiatt jelentős veszteség érte. A Hungerit 553 milliós kártérítést követel, a per tavaly október óta tart a Fővárosi Törvényszéken, és a jelek szerint most kezd érdekessé válni. A HVG június végén „Hamis bizonyítékot kreált a Négy Mancs?" címmel arról írt, hogy az alapítvány libacombokat – Hungerit által csomagolt termékeket – vitt be egy németországi közjegyzőhöz. Ott fagyasztóládába zárták és egy hamburgi laborba küldték az árut. A laboratóriumban az egyik combon szakadást találtak, amely cérnával volt összevarrva. Az alapítvány ezzel akarja bizonyítani, hogy a szentesi cég állatkínzáson átesett baromfit is feldolgoz. A HVG értesülése szerint azonban ez a comb 950 grammos volt, pedig ilyen súlyú tétel nem került a ládába a közjegyzőnél a papírok szerint. A combok súlya és száma sem stimmelt. A lap szerint az alapítványnak a bíróság előtt magyarázatot kell adnia az eltérésre, és kellemetlenségei lehetnek abból, ha a vitatott bizonyítékot behozó Müller úr azonos Marcus Müllerrel. Ez ugyanis felvett név, és a bíróság azt tapasztalja, hogy „a Müller néven idézett tanú a leveleket nem veszi át, és nem is jelenik meg a tárgyalásokon".

Mindent Szentesről

A delmagyar.hu hivatalos szentesi Facebook-oldala, nem csak szentesieknek!

Lapunk július 1-jén elküldött kérdéseire a Négy Mancs Alapítvány kedden válaszolt. Visszautasítja a bizonyíték manipulálásának vádját: „...A libacombok laborvizsgálatával kapcsolatos iratok korábban hiányosan kerültek benyújtásra. Így juthattak a felperes és ügyvédei arra a téves következtetésre, hogy a laborvizsgálatra küldött libacombok körül manipulálás történt" – írja az alapítvány. „Igaz, hogy a bírósághoz benyújtott közjegyzői tanúsítványon 16 libacomb (négy darab 700 grammos, négy 750 grammos, négy 800 grammos és négy 900 grammos) szerepelt. Valójában azonban, mivel a hűtőtáskában még volt hely, még a laborba küldést megelőzően további 6 darab (1 darab 800 grammos, 2 darab 900 grammos, 3 darab 950 grammos) libacombot helyeztek el. A jelen lévő közjegyző ezt a pótlólagos mintavételt is tanúsította közjegyzői okirattal. Sajnálatos módon ez az irat korábban nem került becsatolásra a perbíróságon, amelyet most nyilván pótolunk. A labor természetesen már a 16 darab+6 darab, mindösszesen 22 darab libacombot vizsgálta meg."

A Marcus Müller valóban álnév, az alapítvány szerint aktivistájuk – akit a szakma ezen a néven ismer – „érzékeny" állatvédő projektekben tevékenykedik, a „gazdaságilag érdekelt szereplők az állatvédelmi aktivisták komoly, akár életellenes fenyegetésétől sem riadnak vissza". A Négy Mancs a magyar polgári törvénykönyvre hivatkozik, amely szerint közszerepléssel járó tevékenységet lehet felvett néven folytatni. A bíróság nem kérte a Négy Mancstól Müller valódi személyazonosságának feltárását, csak idézési címét, ezt pedig el is küldték.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!