Öregdiák-találkozó a munkástelepi iskolában

1940-től 28 éven keresztül működött Munkástelepen általános iskola a falu és a környékbeli tanyák gyerekeinek. Egyetlen tanterme volt, az oktatás elsőtől nyolcadik osztályig közös helyiségben, egy tanár felügyeletével zajlott. Munkástelepen most 120-an élnek, de a 60-as években ennél jóval többen laktak a kistelepülésen és környékén.

– Nem volt zavaró, hogy amíg mi számtant, a nagyobbak irodalmat tanultak. Vasfegyelem volt, amit az is segített, hogy akkor még adhatott a tanár körmöst, a rosszalkodó fiúkat pedig elverhette nadrágszíjjal. Amíg az egyik osztály felelt, a többieknek csendes foglalkozás volt. Nem volt testnevelés, viszont volt néptáncóra, az ének-zenét pedig az udvaron tartották. Volt olyan év, amikor hetven gyerek zsúfolódott össze a teremben – emlékezett vissza a régi osztályteremben [namelink name="Sándor Ilona"], aki az első munkástelepi diáktalálkozón vett részt régi iskolájában szombaton. A 63 éves asszony Munkástelepen született, dolgozni Pusztaszerre járt be, és a mai napig a kistelepülés lakója. Az eseményre az ország minden pontjáról érkeztek az elszármazott régi diákok, összesen ötvenketten, de sokan elhozták családjukat is, és ott volt az egyik tanító lánya is.

Az öreg diákok meghatódottan vették újra birtokba egykori iskolájukat.
Fotó: Schmidt Andrea
– Nézd, én azon az ablakon kiugorva mentem mindig haza – hallottunk egy emlékezőt. A munkástelepi iskola 28 éve alatt 213 diák járt ide, közülük 76-an már nem élnek. A régi emlékek felidézését közös italozás, zeneszó és finom bográcsos birkapörkölt tette még emlékezetesebbé.

Pusztaszer himnusza

Az első munkástelepi diáktalálkozón részt vett Piti János főszervező meghívása után [namelink name="Andrásfay Szerencse Ödön"] író, költő, előadóművész, dalszerző, újságíró-riporter, humorista is. Az Ödy művésznévre hallgató budapesti férfi a jeles találkozó alkalmából megírta Pusztaszer himnuszát – kevés település mondhatja el az országban magáról, hogy saját himnusza legyen. „E magyar tájék fény, nem árnyék. Kedvet kíván, vele szállnék. Iránytű vagy falud sarkán, öregdiák, megérkezel utad kínján. Szíved kondul harangszónál, bőségedből mindent hazaadnál. A koldussal is életet cserélnél a vágyért, hogy újra faludon élnél. E magyar tájék fény, nem árnyék. Kedvet kíván, vele szállnék. A haza lelke csillan kardlapon, boroskupán, a becsületlovagon. Ki, aki ellened bántás hatalom, megvédelek mindig előtted, fogadom. E magyar tájék fény, nem árnyék. Kedvet kíván, vele szállnék. Úgy fáj az régen, hogy én elmentem, kér a hűtlen gyermek, hát ölelj meg. Sír a bölcső Munkástelepeddel, magyar szívemmel te vagy az, hidd el. Pusztaszer, tiéd vagyok minden hittel. Szép hazámra, innen nézek a világra, csak te szeress, gyermekségem édes álma. E magyar tájék fény, nem árnyék. Kedvet kíván, vele szállnék. Hárompecsétes lovagtermed jótettel telve, Pusztaszer, hozzám simulsz járva-kelve" – szól a pusztaszeri himnusz szövege.