Szeged és környéke

2015.05.13. 11:51

Ságvári után Ortutay sem kívánatos

Szeged - Itt az újabb átnevezési botrány. A Ságvári után az Ortutay Gyula kollégiumot akarják átkeresztelni Szegeden. Botka László polgármester szerint felháborító a kormányzat kezdeményezése. Szajbély Mihály bölcsészkari dékán szerint a néprajzkutató Ortutay Gyula tudósember volt és az is maradt.

Sz. C. Sz.

Ady még maradhat

Szegeden egy nagy rendszerben működnek a középiskolai kollégiumok öt tagintézménnyel: az Ortutay mellett az Ady Endre, a Fodor József, a Gábor Dénes és a Janikovszky Éva diákszálló. Információnk szerint ezek nevét – egyelőre – nem akarja megváltoztatni a KLIK.

– Ki lesz a következő? Radnóti Miklós, Juhász Gyula vagy József Attila? Már a Ságvári-ügyben is teljesen érthetetlen volt, amit a kormányzat művel. Ortutay Gyula esetében ez még kevésbé érthető, hiszen aki ismeri az életrajzát, tudja, hogy tudósember volt – mondta lapunknak Botka László polgármester.

Alig csitultak el a Ságvári-gimnázium átkeresztelésével kapcsolatos hullámok, itt az újabb átnevezési botrány Szegeden. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szerint a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium nevéből törölni kell a névadót. A Boldogasszony sugárúton lévő, 330 fős kollégiumnak a KLIK a fenntartója és az önkormányzat a működtetője.

A KLIK a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 20. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló állásfoglalására is hivatkozva azt állítja, az Ortutay-kollégium névhasználata nem felel meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendeletében foglaltaknak. A Boldogasszony sugárúti diákszálló új neve Szegedi Városi Kollégium lenne.

– Felháborító a névváltoztatással kapcsolatos kezdeményezés. Ma már a kormányzat ezen törekvései nemcsak a hatalmi arroganciáról szólnak, hanem egyértelműen jelzik, nem is ismerik a történelmet. Ezzel nemcsak Szeged városát bántják meg, hanem a tudományos világot is – hangsúlyozta Botka László.

Az MTA állásfoglalásaiban vannak tiltott, nem használható és nem ajánlott nevek. Nyírő József íróról például, aki a nyilas Szálasi Ferenc híve volt, nem lehet közterületet elnevezni, de prózája már része a Nemzeti Alaptantervnek. A tilalom hatálya esik Tormay Cécile író is, aki büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának. Georgi Dimitrov bolgár kommunista politikusról, Makszim Gorkij orosz íróról és Fürst Sándor kommunista politikusról nem nevezhető el közterület és közintézmény. Ságvári Endrét sem ajánlja az Akadémia, hogy közterületet nevezzenek el róla. Jurij Gagarinról viszont továbbra is el lehet nevezni közterületet, Horthy Miklóst pedig megfontolásra ajánlja az MTA. Az Ortutay Gyuláról szóló állásfoglalásában önkényuralmi politikai rendszerre való hivatkozások nem, csupán életrajzi adatok szerepelnek. Ortutay nem szerepel a tiltott, nem használható és nem ajánlott kategóriában.

A jogszabályok szerint a névváltoztatásról ki kell kérni a fenntartónak az alkalmazotti közösség, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és a működtető önkormányzat véleményét. Úgy tudjuk, hogy a fenti szervezetek még nem döntöttek. Információink szerint a szegedi közgyűlés kulturális bizottsága jövő héten foglal állást az ügyben.

– Ismereteim szerint a néprajzkutató Ortutay Gyula tudósember volt és az is maradt. Nem értem, miért kell beleszólni egy közösség névválasztásába. Ezt már a Ságvárinál sem értettem. Ha a kollégium állna elő azzal, hogy ne hívják Ortutay Gyulának a diákszállót, akkor nehéz lenne mit mondani az ügyben. De ezt kívülről, felülről akarják megmondani, amit tisztességtelennek tartok – válaszolta érdeklődésünkre Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkari dékánja.


Ortutay: Szeged a második szülővárosom

Az 1910-ben Szabadkán született Ortutay Gyula egyévesen költözött a családjával Szegedre, ahol 24 éves koráig élt. Gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál végezte, szorosan kötődött a katolikus egyházhoz. 1943-tól a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tagjaként politizált, szorgalmazta az együttműködést a baloldali pártokkal. 1945-től szorosan együttműködött a kommunista vezetőkkel. A néprajztudós és politikus 1947–50 között volt kultuszminiszter. Egyik első intézkedése volt, hogy Bálint Sándort kinevezte a szegedi egyetem néprajzi tanszéke élére. 1948-ban a kezdeményezésére kapott elsőként Kossuth-díjat Sík Sándor. Ortutay élete végéig sok szállal kötődött Szegedhez, amit második szülővárosának tekintett. 1978-ban halt meg Budapesten.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!