Bürokráciába fulladnak az állami hivatalnokok

– A munkája után adót fizető választópolgárok közül még mindig nálunk a legmagasabb az állam által foglalkoztatottak aránya. A közigazgatásban dolgozókról beszélek, az állami irányításban, az állami cégeknél dolgozókról. Ez Csehországban, Lengyelországban tizenegynéhány százalék, Ausztriában 11, Németországban 8, nálunk 22-23 – mondta [namelink name="Lázár János"] október közepén az Országgyűlésben.

A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte, szükséges az állami szféra karcsúsítása, de tisztában van vele, hogy ez könnyen válhat szociálpolitikai problémává.

Új kormányablakok megnyitásával is az ügyintézést szeretnék gyorsítani. Az év elején átadott szegedi hivatalban a Tha Shudras együttes frontembere Trap kapitány volt sztárügyfél. Fotó: Segesvári C

A KSH adatai szerint Csongrád megyében 2010 és 2015 között 20,6 százalékkal bővült az állami szféra, ami több, mint amennyivel a magánszektor nőtt. Míg 2010-ben 28 ezer 662 állami alkalmazottról tudott a statisztikai hivatal, addig ez a szám 2015-re 34 ezer 558-ra nőtt. A cégek is bővítettek, 5 év alatt 16 százalékkal növelték a dolgozók számát: 49 ezer 538-ról 57 ezer 301-re. A KSH országos adatai szerint is hízik az állam: 2002-ben 800 ezren dolgoztak költségvetési forrásból, 2006-ban 788 ezren, 2010-ben 772 ezren, 2014-ben 854 ezren.

A költségvetési szférában augusztusban a rendszeres bérek 8,1 százalékkal nőttek, a prémiumokkal, jutalmakkal és más egyszeri juttatásokkal együtt már 12,1 százalékos volt az átlagos emelkedés. A versenyszférában ezzel szemben 3,7 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése. Mindenki tudja, hogy az egészségügyben dolgozók szinte filléreket visznek haza, ugyanakkor érdekes, hogy volt olyan időszak, amikor a költségvetési szféra átlagos havi bruttója meghaladta a magánszektorét. A trend 2009-ben változott, azóta az állami bérek szinte stagnálnak, miközben a vállalati szektorban 25 százalékos növekedés volt.

A Lázár-féle bürokráciacsökkentés a miniszter szavai szerint gyorsabb ügyintézésben is jelentkezik, de a leépítés is elkerülhetetlen lesz. – Született egy törvényjavaslat, ami jószerivel arról szól, hogy az eddigi ügyintézési időket szinte megfelezi. Ha ezzel egyidejűleg nem könnyítik az eljárásokat, az ezerféle rendszeres és ad hoc adatgyűjtést, és még a létszámot is csökkentik, akkor ez inkább csak parasztvakítás – vélte egy neve mellőzését kérő hivatalnok. A több évtizede az állami szférában dolgozó szakember egy példán keresztül azt is bemutatta, mire megy el a hivatalnokok ideje.

– Egy komolyabb engedély esetén az összes időráfordítás 1046 perc, ebből érdemi szakmai munka (kérelem, tervek átvizsgálása, jogszabályokkal összevetése, helyszíni szemle, határozatok megszerkesztése) 490 perc. A többi az egyéb adminisztráció – mondta. Hogy pontosan milyen engedélyről van szó, nem írhatjuk le, az viszont jól látszik, a teljes munkának több mint a fele papírozás, aktatologatás.

– Az állami leépítéseket a kormányok 3 évente előveszik – mondta egy másik forrásunk. Hozzátette, túlfoglalkoztatásról beszélni egészségügyben, oktatásban nem igazán lehet – rendvédelemben pedig nem igazán érdemes most, hogy határokat próbálunk élő erővel lezárni. Hogy mégis kiket érinthet az átalakítás? Egy neve mellőzését kérő harmadik informátor szerint a vezetőséget, vagyis az állam a karcsúsítást nem a „gyalogokkal", hanem a „vezérekkel" kezdi.