Kevesebb, de alapos tudást várnak az iskolától

A jelenleg még önkormányzati működtetésben lévő iskolákat is átveszi az állam 2017 januárjától, a KLIK pedig megszűnik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megszűnik a központi irányítás. 60-80 iskolát tömörítő úgynevezett menedzserközpontok végzik majd a fenntartási feladatokat, hasonlóan a mostani szakképzési centrumokhoz. A tankönyvpiac liberalizálása mint az egyik legfőbb kérdés azonban elbukott, a kormány szerint erre „nincs szükség". A Tanítanék Mozgalom képviselői szerint a kormány ismét belerúgott egy hivatásba, figyelmen kívül hagyta a hónapok óta a párbeszédet sürgető szakmai szervezetek javaslatait, átgázolt a szülő-

kön, és elfeledkezett a gyerekek mindenek fölött álló érdekeiről.

Új Nemzeti alaptanterv készül, amelyet felmenő rendszerben vezetnek be 2018-tól. A változtatás lényege, hogy meghatározzák a „nemzeti minimumot", például azt az anyagmennyiséget, ami a sikeres érettségihez szükséges. Az iskolák azonban eldönthetik, hogy ettől a tantervtől milyen arányban térnek el. A jelenlegi 10 helyett akár 30 százalékos mozgásteret is kaphatnak, amelyet felhasználhatnak például arra, hogy pluszismereteket adjanak át.

Megkérdeztük a szülőket, mi a véleményük az új oktatási tervekről. Internetes szavazásunkból kiderült: nem szívesen terhelik feleslegesen gyermeküket, a többség megelégedne a minimumot nyújtó iskolával is.

– Legyen kevesebb, de alapos az a tudás – érvelt Ágnes. – A minőségi oktatás eredményesebb, mint a mennyiségi. Olyan iskola lenne jó, ahol rendesen, lelkiismeretesen megtanítják az alapokat – tette hozzá Zsuzsanna. Volt, aki megjegyezte: a vegyes rendszer megnehezítené az iskolák közti átjárhatóságot, és lehet, hogy a továbbtanulást is.

[namelink name="Husztáné Gyursánszki Erzsébet"], a Bonifert Domonkos Általános Iskola igazgatója szerint ilyen probléma nem merülhet fel, a 30 százalékos eltérés nem adna lehetőséget lényegi különbségek kialakulására az intézmények között.

– Én ezt a lehetőséget úgy értelmezem, hogy elsősorban az iskolák profilját, a tagozatok erősítését lehet ezzel megtámogatni. Egy emelt matekos osztály például több témakör feldolgozásának lehetőségét kapná meg ezáltal, míg a másik osztály ugyanezt az időt gyakorlásra fordíthatná. Elsősorban tehát a tehetséggondozásban lehet ennek szerepe.

Hasonlóan képzeli el az új rendszert [namelink name="Mészáros Zsolt"], a Béke Utcai Általános Iskola igazgatója is. – Örömmel venném a nagyobb mozgásteret, így ugyanis a helyi igényeket jobban lehetne érvényesíteni a tantervben – mondta.

Nem lesz olyan merev a tanterv, és már jövőre csökkenhetnek a diákok terhei. Fotó: Török János

A tavaszi pedagógusmegmozdulásokat szervező és az oktatás reformjáért küzdő Tanítanék Mozgalom a tervekhez csupán kérdéseket fűzött nyílt levelében. Kikkel szeretné megvitatni és kidolgozni a kormány az új koncepciót? Hogyan lesz ennyi idő alatt lehetőség a minél szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre a bevezetés módjáról és az új alaptanterv alapértékeiről?

Az új oktatási rendszerre két évet még várni kell, az ígéretek szerint azonban a tanulók terhei már idén szeptembertől csökkennek. Ennek valószínűleg mindenki örül – csak éppen azt nem tudni, mégis milyen módon lehet ezt elérni. Erről ugyanis eddig senki nem mondott részleteket.

A változás a középiskolákat is érinti, de [namelink name="Gál Béla"], a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója (képünkön) egyelőre nem tudja komolyan venni a bejelentést. – Ha mégis igaz lenne, ráadásul nem tényanyagot, hanem gondolkodást, logikát kérnénk számon, akkor viszont ez a 30 százalék már lényeges lehetne. Azt azonban, hogy megéri-e bevállalni a többletoktatást, kizárólag az döntené el, hogy mit követelnek a kimeneti oldalon. Ha csak a minimumot, nyilván nem érdemes bevállalni a pluszdolgokat.