A cigány Petőfi született meg ezen a napon Szatymazon - vagy Szegeden

Muzsikus cigány apjától csak tüdőbaját és hegedűjét örökölte Dankó Pista - írtuk korábbi cikkünkben a muzsikusról, aki ezen a napon született meg 1858-ban: hogy hol, az nem teljesen biztos. Egyes források szerint ifjabb Dankó István szülőháza a szegedi Fölsőváros cigányfertályán, a Hangász utcában (a mai Bihari utca 13. számú ház helyén) állt. Mások Szeged-Fölsőtanyát (ma: Szatymaz) említik.

9 éves korában meghalt az apja, onnantól nem sokáig járhatott iskolába, de elképesztően sokat olvasott: Jókai volt a kedvence. Nem volt igazi virtuóza a hegedűnek, de 15 évesen már "malacbandát" verbuvált vele egykorú zenésztársaiból, velük járta a tanyavilágot. Közben háromszor próbálta megszöktetni szerelmét: harmadjára eljutottak a házasságig.

Dankó Pista édesanyjával. Fotó: Móra Ferenc Múzeum

A tanyák, vendéglők közkedvelt muzsikusa lett, és saját költésű dalaival szórakoztatta a közönséget. Daltársulatot szervezett, bejárták az Alföld, a Felvidék nagyobb városait. Még Moszkvába és Szentpétervárra is eljutottak.Gárdonyi szerint azért lett ennyire sikeres, mert ő találta el legjobban a nép hangját.

Közel 500 nótát költött, népszínművekhez is írt betétdalokat. Őt magát pedig írók, költők örökítették meg még életében, irodalmi személyiséggé nőtt. Életéről Jávor Pál főszereplésével készült el 1940-ben a kétszázadik magyar hangosfilm.

Amikor ágynak esett, az egész ország adakozott a gyógyíttatására - de sajnos hiába. A temetésén ötszáz cigány húzta az Eltörött a hegedűm kezdetű nótát, szobrát 1912-ben állították fel a Stefánián.