Harangozó Attila: Aki nem tud kottát olvasni, a világ egy részét veszíti el

- A bírók felelősségre vonásáról beszélt az egyik ellenzéki párt a Sukoró-ügy ítéletei miatt. Ha kizárjuk a politikai véleményt, akkor is furcsa még egy laikus számára is az, ha ugyanabban az ügyben a különböző szintű bíróságok egymással szöges ellentétben álló döntéseket hoznak...

- Messziről indítanék. Amikor 1996-ban elvégeztem az egyetemet, akkor azt tanultam a tanáraimtól, hogy a történelemben a jog és az igazságosság optimális esetben mindig találkozott egymással. Azért indítottam ilyen messziről, mert az egyik elméleti alapja az ítélkezésnek az, hogy törekednünk kell az igazságra, a közmegegyezésre, ami egy kötelező szabályrendszeren keresztül jelenhet meg, amelyet a bíró az ügyre vetít. Ez a magyarázat arra, hogy miért lesz a bírói jogalkalmazás minden egyes esetben más. Mindenki - így a bíró is - saját szemszögéből látja a világot. Ez szerintem így van a pedagógusoknál vagy az újságíróknál is, de a bíró meggyőződése kötelezővé válik, ha az ítéletben jelenik meg. Ezt lehet és kell is kritizálni, de ahogy Churchill nem tudott a demokráciánál jobb politikai rendszert, minden hibája ellenére a bíróságok helyett sem tud senki jobbat mondani, így a világ minden országában a bíróságok úgy működnek, hogy egy ember felett az állam nevében egy másik ember ítélkezik.

Mérlegelés

- De akkor mi a garancia arra, hogy nem vagyok a vádlottak padján teljesen kiszolgáltatva a bírónak?

- Az, hogy többszintű az igazságszolgáltatás, és az ítélet egy felettes bíróság által felülbírálható. A felülbírálat során feltehető az a kérdés, hogy jó volt-e a korábbi bírói döntés. Magyarországon az ügyek 80-85 százaléka első fokon jogerőre emelkedik, a felek körülbelül az ügyek 15 százalékában fellebbeznek, tehát jóval kevesebb esetben nem fogadják el az elsőfokú ítéletet az érintettek, mint ahányszor igen. A nagy vitákat kiváltó esetekben sokszor a jogszabályi háttér olyan, aminek nincs még értelmezési gyakorlata. Nem egy esetben a jogalkotó is belátta, hogy egyértelművé kell tenni a vitás helyzeteket. Ezekben az esetekben az egymástól eltérő döntések sokszor nem a bírók szubjektivitása következtében születnek, hanem egy adott jogszabály szövegének az értelmezésén múlnak.

- Sokan a bírók függetlenségét is kétségbe vonják.

- A bíró függetlenségét az alkotmányos szabályok megfelelően garantálják. A közbeszéd rossz irányt vett az elmúlt években. Ahhoz, hogy egy bíró dönteni tudjon, az kell, hogy érinthetetlen legyen. Ez a feltétel ma Magyarországon a jogszabályokban teljesül, ennek ellenére vannak olyanok, akik az ítélkezés legitimitását kérdőjelezik meg, amivel lényegében a harmadik hatalmi ág létalapját vitatják.

- Sokan támadják a bírókat, miért ezt a pályát választották. A jogi karról mehetett volna akár ügyvédnek is?

- Az egyetem után először ügyvédi irodában voltam ügyvédjelölt. Az a szemlélet, amit ott kaptam, rendkívül szimpatikus volt, az ügyvédek segíteni próbálnak azoknak, akik erre rászorulnak, akkor is, ha személyesen nem értenek egyet az ügyféllel. Ez sajátos személyiséget igényel, és be kellett látnom, hogy nem az én utam, így pályáztam bírósági fogalmazónak. Az első szegedi éveket követően a Pest Megyei Bíróságon kaptam bírósági titkári állást, és Vácra neveztek ki bírónak. Majd Szegeden meghirdettek két álláshelyet, és visszajöttem az egyikre. Ekkoriban Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen az alkotmányjogi tanszék óraadója voltam.

- Most arról beszélünk, hogy miért lett bíró, de miért a jogi karra jelentkezett?

- Az édesapám bár jogász, de nem dolgozott gyakorló jogászként, azonban tinédzserként nagy hatással volt rám több jogász családi barátunk, így az azóta sajnos elhunyt kiváló szakember, Balás László kalocsai ügyvéd is. Arról nem is beszélve, hogy abban az időszakban Petrocellin és a Jogi esetek tévéműsoron nőttünk fel. Igaz, hogy az amerikai igazságszolgáltatás nem hasonlítható a hazaihoz, de az igazság kibontásának a folyamata nagyon megfogott.

Nem minden a fővárosban történik

- A főváros vagy annak a közelsége, így Vác is jóval inkább kecsegtet karrierrel. Miért jött vissza mégis Szegedre?

- Igazából soha nem tudtam elszakadni teljesen Szegedtől. Újszegeden nőttem fel, és ha nem Újszegeden mentünk valahová, akkor azt mondtuk, hogy bemegyünk a ,,városba". Ma is ott élünk a családommal. Akkoriban innen jártam a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolába, később a Ságváriba. Erdős János tanár úr, aki az Ifjú Zenebarátok kórusát megalapította, szívesen látott többünket maga mellett, és bejártuk vele fél Európát. A zene az életem része lett. Erdős tanár úr Kodály Zoltán tanítványa volt, így az egyik alapvetés az volt, hogy mindenkit meg lehet tanítani a zene szeretetére. Ma is azt gondolom, hogy aki nem tud kottát olvasni, az elveszít valamit a világból. Sajnos mostanában nem nagyon van időm a zenére, de talán már vagyok annyira idős, hogy visszavegyek a korábbi életemből valamit. Álmaim szerint újból lesz saját zongorám, és újból lesz alkalmam arra, hogy leüljek egy kicsit mellé. Legutóbb a nővéremnél volt erre lehetőségem.

- Ezek szerint sok dologra nincs ideje a Szegedi Ítélőtábla elnökeként?

- Tenisz, kerékpár. Régen sok időt töltöttem ezekkel, sajnos volt egy csúnya térdsérülésem, ami miatt is ritkultak az alkalmak. Feleségemmel, aki középiskolai tanár és nagy sportember, ezen a nyáron készülünk mindent bepótolni. A nagyobbik fiam a várak szerelmese. Én is az lettem. Orvostanhallgató fiam gyermekkora óta vonzódott a várakhoz, majd kisebb kutatásokba kezdett, olyan romokat fedezünk fel közösen, amelyek kevésbé ismertek. Több ezer olyan vár, erőd van, amelyek már akár a középkorra is rommá váltak. Búzamező közepén vagy marhajárásokon, erdők közepén lehet felfedezni őket. Nemsokára vége lesz a vizsgaidőszaknak, vannak ilyen egyetemi jegyzetek, ezekben koordinátapontossággal megadják ezeknek a romoknak a helyét. A nagyfiam felkészül ezekből, majd én csak hallgatom, mint egy turista. Ez az egyik nyári tervem. A fiúknak is van más nyári programjuk is, de valamennyi időt mindig együtt töltünk, bár ez egyre nehezebb az elfoglaltságuk miatt.

Előttem az utódom

- A fiai elfoglaltabbak, mint ön?

- A nagyobbik fiamnak a vizsgaidőszak után ápolási gyakorlata lesz az egyetemen, de részt vesz hallgatóként a Szent-Györgyi-program keretében Berényi Antal tanár úr kutatócsoportjában is. A kisebbik fiam is orvosnak készül, a Radnótiban Bán Sándor tanár úrral éppen most egy nagyon komoly kutatási projekten dolgoznak. Az Egyesült Államokban a bostoni MIT egyetemen középiskolásoknak meghirdetett versenyen indulnak, ahova már második alkalommal indít csapatot a gimnázium. Két éve a nagyfiamék is részt vettek ezen a versenyen, és elnyerték a kutatási különdíjat. Ha dicsekedhetek még annyival, akkor megemlítem, hogy
a kisebbik fiamék csapata idén májusban megnyerte az Európai Természettudományos Diákolimpiát Koppenhágában, ahol a dán koronaherceg adta át nekik a fődíjat.

Tizenkét dühös ember

- 2012-ben nevezték ki az Szegedi Ítélőtábla élére, hogyan gondol vissza az elmúlt öt évre?

- A Szegedi Ítélőtáblán végzett munkám mellett a szegedi jogi karon több mint 20 éve oktatok, ahol ennek révén kapcsolatban maradtam a fiatalokkal, így a közelükben maradva részese lehetek az állandó szellemi megújulásnak, ami az ő gondolkodásukban megjelenik. Ezért szeretek nagyon tanítani is, a bírói hivatásom mellett ez a legkedvesebb elfoglaltságom. Az elnök feladata a bíróság működési hátterének a megteremtése. Oktatótermet építhettünk az épület legfelső szintjén, ahol addig a galambok tanyáztak. Ez csak néhány a megvalósult tervekből.

- Egy különös epizód volt pár éve, amikor amatőrként színpadra álltak a munkatársai a Tizenkét dühös ember című darabban a Szegedi Nemzeti Színházban.

- Az ítélőtábláról több kiváló bíró kollégám játszott a darabban. Rendhagyó és talán megismételhetetlen volt. Ügyvédek, ügyészek, bírók és joghallgatók alakították az esküdteket a színpadon. Maga a darab példája lehet annak is, hogy az ítélkezésben mekkora szerepe van a személyes tényezőnek, hogyan zajlik a folyamata annak, hogyan veszik sorra a résztvevők a bizonyítékokat, az egyetlen esküdt kételkedése a vádlott bűnösségében hogyan indít el egy folyamatot, aminek a vége az, hogy felmentik az apja meggyilkolásával megvádolt fiút. Az esküdtek lényegében azt a szerepet töltik be, azt a folyamatot viszik végig, amelyet nálunk a többszintű bíróság. Korrigálnak, ha kell.