Nem dől hátra a szakszervezet: újabb emelés kell a Tescónál a januári kötelező béremelések miatt

– Nem vettem észre nagy változást – Túri Pál szerint hiába magasabbak a bérek abban az üzletben, amely előtt álltunk, nem tapasztalja, hogy nagyobb odafigyeléssel szolgálnák ki őt, mint másutt, ahol kevesebbet keresnek az eladók.

– Egy hete kezdtem, eszembe sem jutott máshova jelentkezni, nem véletlenül – ezt már egy egyenruhás nő válaszolta kérdésünkre. A Tesco felé, műszakváltásra igyekvőket viszont nem sikerült szóra bírnunk.

A Tescóban szervezett sztrájk meghozta az eredményt, a multicég a jelenleg bruttó 176 ezer forintos fizetéseket 179 ezerre emeli, ha jövő hétfőn ebben meg is állapodnak a szakszervezettel. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője szerint ezzel lényegében azt érték el, hogy a kötelező emeléseket az egész évre vetítve betartsa a multicég.

Januártól ugyanis a garantált bérminimumot 180 ezer forintra kell emelniük a munkáltatóknak. Sáling szerint a következő lépés az lesz, hogy 20 ezer forintos emelést követelnek novembertől azzal, hogy januártól bruttó 200 ezer forintra emeljék a béreket. Ezzel a Tesco-dolgozók nagyobb része akár elégedett is lehetne.

A Dunántúlon többet keresnek

– A Tesco nem fizet egységesen az ország minden pontján – Sáling József azt magyarázza, hogy Budapesten, az M1-es, M7-es autópálya mentén lévő üzletekben 16 ezer forintos, úgynevezett területi alapú bérkiegészítést fizetnek az ott dolgozóknak, hiszen arrafelé nagyobb a munkaerőhiány.

A magyar tulajdonú üzletláncokba nem teheti be a lábát a szakszervezet. Fotók: Schmidt Andrea

– Ezt is ki kellene egyenlíteni, illetve a létszám megemelése is fontos, hiszen a dolgozók terheinek csökkentése is a célunk – a szakszervezeti vezető szerint más multiknál hiába keresnek többet, nagyobb lehet a szürke zóna.

– Hiába hirdetik a bruttó 256 ezer forintos fizetést a másik multinál, az pontosan nem szerepel, hogy mennyit, milyen időbeosztásban kell dolgozniuk, illetve az sem mindig világos, hogy ennek mekkora része cafeteria. A magyar tulajdonú üzletláncokban jóval alacsonyabbak a fizetések, de azokba a szakszervezet be sem teheti a lábát.

A magyar üzletekben kevesebb a fizetés

– Tudjuk, hogy rosszabb a helyzet a magyar üzletláncoknál – Sáling József szerint azonban ott nem tudnak érdekeket képviselni, ahol nem keresik meg őket a dolgozók.

– Másfelől azok franchise rendszerben működnek, ahány üzlet, szinte annyi a tulajdonos is – azt Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke is megerősítette, hogy ezekben az üzletekben szinte lehetetlen fellépni a munkavállalók érdekében, hiszen például a Tesco 16 ezer dolgozója érdekében egy képviselettel kell tárgyalni, míg az előbbiek esetében kétszáz üzlet kétszáz tulajdonosával kellene, de még a munkaszerződések is legalább kétszázfélék lehetnek.

A piac megoldja majd?

– Érdeklődve követem a bérharcot – Czeglédi Csaba, több szegedi üzlet tulajdonosa a januári kötelező emelésekkel is megküzdött, de azt elismerte, hogy üzleteiben megfigyelhető volt némi forgalomnövekedés, ami a bérek általános emelkedésének is köszönhető. Három hónap múlva egy újabb kötelező emelés is megpróbáltatás a kis üzleteknek, de Czeglédi Csaba bízik abban, hogy a további béremelések esetleg újabb forgalomnövekedést hoznak, így abból kiszorítható az alkalmazottainak az újabb béremelése is.