Kelendők az ötvenesek

– A Facebook a legnagyobb húspiac – kezdi olvasónk, Zoltán, amikor az online társkeresésben szerzett tapasztalatairól kérdezzük.

– Aki a neten keres társat, az szerintem 98 százalékban csak szexet szeretne, legyen nő vagy férfi. Könnyű útja ez egy-egy gyors numera megszerzésének, magam is csupán egyszer lettem szerelmes úgy, hogy online próbálkoztam – folytatja, és komolyabbra fordítva a szót elmondja, borzasztóan munkás tényleg megfelelő társat találni az ilyen oldalak segítségével. Elképzelhetetlenül nagy a merítés, és mindenki azonnal meg szeretné találni az igazit – már ha erre vágyik.

Jobbnak látszani

– A szemétkedés és a kamuprofilok egyébként mindent elrontanak. Ha valaki nem topmodell, akkor irtózatos stílusban kommentelik a képeit, pedig ezt senki nem érdemli. Emiatt nyilván mindenki szeretne jobbnak látszani, és sokszor a valóságtól teljes mértékben eltérő fotók kerülnek fel egy-egy emberről – meséli, és azzal nyugtázza, összességében már nem hisz az internetes társkeresésben.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete megbízásából a CP Educatio Kft. készített társkeresőoldal-tesztet nemrégiben. Ők felhívják rá a figyelmet, hogy a nagy reményekkel érkező, érzelmileg sokszor amúgy is kiszolgáltatott felhasználóknak minden apróságra oda kell figyelni az online társkeresők használata során.

A havi szolgáltatási díjak 700 és 3990 Ft között ingadoznak, átlagosan 2120 forint az előfizetés, de hosszabb távon – jellemzően 3-6-12 hónap – nagyjából 1000 forint környékén már hozzá lehet jutni. A társkereső oldalak szinte mindegyike automatikusan megújuló szolgáltatásokat értékesít.

Ez azt jelenti, hogy ha vásárlunk egyhavi előfizetést, akkor az oldalak döntő többsége a következő hónapban is automatikusan levonja ugyanazt az előfizetői díjat a számlánkról. Mivel a regisztrációt nem tudjuk elkerülni, ha körül szeretnénk nézni az oldalon, hogy megállapítsuk, igénybe szeretnénk-e venni egyáltalán a szolgáltatásait, a társkereső oldalak pillanatok alatt nagyon sok adatunk birtokába kerülnek. Közel sem csak a nevünket és az e-mail-címünket kérik el.

Az alábbi listát az egyik adatvédelmi nyilatkozatból idézzük szemléltetésképp: „e-mail-cím, telefonszám, jelszó, születési dátum, nem, szexuális beállítottság, lakhely (település neve), gyermekek száma, családi állapot, magasság, súly, testalkat, hajszín, iskolai végzettség, munka típusa, alkohol- és dohányzási szokások, testékszerek, tetoválások, horoszkóp, személyes fénykép" – derül ki a kutatásból.

Pedig egy felmérés szerint épp a férfiak bíznak jobban a társkereső oldalak sikerességében. Az USA-ban található Michigani Egyetem tavaly 186 ezer heteroszexuális férfi és nő párválasztási szokásait vizsgálva arra is rámutatott, hogy többségében a férfiak veszik fel először a kapcsolatot, a nők pedig nagyon szelektíven válaszolnak a férfiak üzeneteire.

Ráadásul míg egy nő a kor előrehaladtával egyre kevésbé számít kívánatosnak, addig a férfiak 50 évesen a legkelendőbbek, főleg, ha magas végzettséggel rendelkeznek.

Mindenki hazudik?

Dr. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus rámutat, egészen más területen füllent magáról a társkeresőkön a nő és a férfi. Míg a nők a társkeresős bemutatkozásban általában a testsúlyukon, az életkorukon, alkati jellemzőiken változtatnak, addig a férfiak a kapcsolati terveiket vagy státuszukat kozmetikázzák.

Dr. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus. Fotó: Csányi István

 – Sokat emlegetett problémája a pasiknak, hogy elmennek egy találkozóra, és élőben nem olyannak látják a nőt, mint a képeken – magyarázza a szakértő, és hozzáteszi, ilyenkor gyakran oda sem mennek a hölgyhöz, ami nem szép dolog ugyan, de a nő felelőssége is.

Dr. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus

– Az is jellemző problémájuk, hogy úgy érzik, mintha egy adóellenőr faggatná őket. „Mennyit keresel?", „Mi a foglalkozásod?", „Van-e kocsid?", „Milyen gyakran jársz nyaralni?" Ezektől a kérdésektől a többség tényleg rosszul érzi magát – mondja a pszichológus, és azt javasolja, fordítva se állítsunk irreális elvárásokat, ha tényleg társat szeretnénk találni. Vagyis férfiként se kizárólag a tökéletes címlaplányokra „utazzunk".

Hajszoljuk a tökélyt

– Olyan világban élünk, amelyben lassan csak az számít jónak, ami minden szögből fotózva tökéletes. Az applikációknak köszönhetően nincs már olyan fotó a közösségi oldalakon, ami ne lenne maradéktalanul megszerkesztve, ez azonban téves elvárásokhoz vezet, melyeket nem tudunk megugrani.

Sem a nők, sem a férfiak nem ilyenek a valóságban. Nem tökéletes instacsajok rohangálnak az utcán, épp ezért bárkitől hiba azt várni, hogy megfeleljen ennek – mutat rá a szakértő, és azt tanácsolja a férfiaknak, hogy – amennyiben tényleg társra vágynak – felejtsék el a duzzogást, és keressék inkább az egyéniséget a feltöltött fotók mögött, és jusson eszükbe az is, hogy amitől ők szoronganak, annak a fordítottja a nőket is nyomasztja.

Fotó: Kiss T. József

– Nem szerencsés rögtön a mellméretről vagy a testsúlyról kérdezni a hölgyet, de egy túl korán megejtett találkozó sem feltétlenül kecsegtet sok jóval – mutat rá, és azt javasolja, a siker érdekében a randi előtt beszélgessünk telefonon, esetleg Skype-on, hogy kicsit jobban megismerjük egymást.

– Ha túl hamar találkozunk, akkor még nem rendelkezünk azzal a nagyvonalúsággal, hogy elnézzük a másik apróbb hibáit. Ha túl későn, akkor viszont fennáll a veszélye, hogy olyan tulajdonságokat álmodunk bele a másikba, melyekkel nem rendelkezik, és végül csalódás ér – mondja, és azt tanácsolja, ha a találkozó sikeres volt, akkor se akarjunk túl gyorsan haladni.

Ismerjük meg egymást!

– Ne a mihamarabbi szexre utazzunk, az ugyanis attól lesz jó, hogy ismerjük egymást. Hagyjuk a nőt feloldódni, megnyílni a kapcsolatban, és ne várjuk, hogy jól teljesítő pornószínésznőként szórakoztasson minket. Ne kérjünk és ne küldjünk az intim testtájainkról fotókat ismerkedés gyanánt. Ez hadd maradjon meg a személyes találkozásnak – mondja.

– Egy igazi férfinak kell, hogy legyen annyi önbecsülése, hogy nem hasonlítja a hölgyet az exekhez, hanem önmagáért értékeli, és kivárja, hogy megismerjék egymást – fejezi be.