Szeged és környéke

2012.11.23. 20:24

A hat tó körzete: a vadasparktól Szentmihályig

Szeged - Városrészek fóruma sorozatunkban ezúttal a 4-es választókerületbe látogatunk, amelyben a Szegedi Vadaspark, a Cserepes sori piac és a Szegedi Repülőtér mellett hat horgásztó is található. A körzetnek Nógrádi Tibor az önkormányzati képviselője. Írásunkból megtudhatják, miért hívták Rokkanttelepnek Kecskéstelepet, s kiről nevezték el Móravárost.

Munkatársunktól

A 4-es választókerületbe tartozik Móraváros nagyobb része, Kecskéstelep és Szentmihály. A körzetnek, amelyben jelenleg közel 9200-an élnek, Nógrádi Tibor az önkormányzati képviselője.

Blazovich László Szeged rövid története című könyvéből kiderül, hogy Kecskéstelepet az 1920-as években az első világháborús rokkantak elnöke, Kecskés István százados javaslatára parcellázták fel. Először Rokkanttelep volt a neve, mert főleg az első világháborúban megsérült szegedi katonák, hadviseltek és a hadirokkantak, valamint családjaik kaptak itt területet. Jó földjén elsősorban konyhakerti növényeket termesztettek. A városrészben gazdálkodóknak rendkívül előnyös volt, hogy itt is megállt a tanyai kisvasút. A telepet később Kecskés Istvánról nevezték el. A szocializmusban Ságváritelepre keresztelték, majd a rendszerváltás óta újra Kecskéstelep. Szentmihály a 18–19. század fordulóján létesült, halászok, majd paprikatermesztők lakták. Mély fekvésű, rossz talajú, mocsaras részét az első világháború után osztották fel.



Móraváros a 19. század első felében alakult. Nevét a város egykori főbírájáról, Móra Balázsról kapta. 1827-ben kezdték felparcellázni a területet, ahová a város szegényei költöztek. Az itt lakók kubikusok, téglagyári és kendergyári munkások, valamint napszámosok voltak. Innen indult ki a szegedi munkásmozgalom. Móravároson található a Szegedi Vadaspark, a Sancer-tavak és a Cserepes sori piac.
A Sancer-tavak környékén az 1980-as években diákok és egyetemi tanárok – hivatalos engedély nélkül, társadalmi munkában – hoztak létre egy karámot, ahol őzeket és vaddisznókat tartottak. Ez volt a Szegedi Vadaspark elődje. Az intézmény hivatalosan 1989 májusában nyitotta meg kapuit mintegy 4 hektáron. Ma a vadaspark 44 hektáros területén több mint 140 faj 650 egyede él. Az 1989-ben létrejött Cserepes sori piacon az első időkben lengyel, orosz, román és szerb „batyus turisták" és helyi kiskereskedők árusítottak. A 4,5 hektáros piac nemzetközi jellege megmaradt, de jelenleg a magyarokon kívül főként kínai és vietnami kereskedők várják a vevőket.

A 4-es választókerületben hat horgásztó is található. A szegedi Herman Ottó Horgászegyesület kezelésében álló téglagyári tavak – a Keramit, Gumis, Tejes és Temető-tó –, valamint a Sancer-tavak. A Cserepes sor, Móravárosi körút, Fraknói és Kaszás utca által határolt terület negyedét a Sancer-tavak két tava foglalja el, a vizeket jelenleg a Szőke Tisza Horgászegyesület kezeli. A körülötte lévő dzsumbuj illegális hulladéklerakó. Az elhanyagolt, közel 4 hektáros területre sport- és szabadidőcentrumot terveznek. Mintegy 170 millió forintból épülne itt füves és műfüves futballpálya, közösségi ház, játszótér és piknikpark. 2008 őszén e területhez közel, a Móravárosi körúton nyitotta meg kapuit a 7 milliárd forintból felépített, 33 ezer négyzetméteres Napfény Park kereskedelmi központ.

2003-ban kezdték el építeni a fölszámolt Zalka Máté és Vorosilov laktanya helyén a Vadaspark lakóparkot, ahol több száz lakást húzott fel a kivitelező. A lakópark közterületeit a Szegedi Vadaspark állatairól nevezték el, így lett Hiúz, Vikunya és Hópárduc utca, valamint Panda tér és Kenguru köz. A körzetben található még a Szegedi Repülőtér, amelyet 1915-ben katonai objektumként létesítettek. Az I. világháború után a polgári repülés és sport céljait szolgálta, majd a II. világháborúban ismét katonai repülőtér volt. Az ötvenes–hatvanas években a Malév járatai kötötték össze Szegedet Budapesttel és a többi hazai nagyvárossal. A járatok 1965-ben megszűntek. A rendszerváltás után egy ideig a Szegedi Repülő Egyesület üzemeltette a repteret, amelyet főként kiképzésre, sport- és munkarepülésekre használtak, de éveken át az Adriai-tengerhez is indultak innen kereskedelmi járatok. 2001-ben az állam térítésmentesen Szeged tulajdonába adta a repülőteret. Az önkormányzat 1,6 milliárd forintból fejlesztette az objektumot, aszfalt futópályát épített, és korszerűsítette a fénytechnikát. A város 2006-ban az SZKT-t bízta meg a repülőtér üzemeltetésével, amelyet elsősorban sport, üzleti és egyéni turisztikai célú repülésekre használnak.

Online interjú Nógrádi Tiborral
Városrészek fóruma sorozatunkban november 27-én, kedden 10 órától Nógrádi Tibort, Móraváros, Kecskéstelep és Szentmihály önkormányzati képviselőjét faggatjuk. Várjuk kérdéseiket a szerkesztoseg@ delmagyar.hu címen, ügyfélszolgálatunkon (Gutenberg u. 5.), a Sajtóházban (Szabadkai út 20.) vagy postán (6740 Szeged, Pf. 153).

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!