A pékeket tovább húzza az ág

– Alacsonyak az árak, nyereségünk nincs, jó, ha nullszaldón vagyunk – panaszkodott az egyik szegedi pékség tulajdonosa. Azt mondta, nem szeretne névvel nyilatkozni, azért van a Magyar Pékszövetség, hogy a tisztségviselők elmondják a problémákat és képviseljék az érdekeiket. – Az egész szakmának alacsony a jövedelmezősége, a lisztet leszámítva mindennek megy fel az ára, az energiának éppúgy, mint a benzinnek, gázolajnak, amivel teletankoljuk a furgonjainkat. Felújításra nincs pénz, a dolgozók minimálbért kapnak. A konkurencia egyre nagyobb, a szomszédos megyékből jönnek hozzánk eladni, és egyre több az albán pékség is. Közülük vannak, akik nem jelentik be az alkalmazottakat, a dolgozóknak legtöbbször még munkavállalási engedélyük sincs. Az egyik legnagyobb munkaügyi bírságot is egy albán pékség kapta Szegeden, 2012-ben.

Bőséges a kínálattal csalogatja vásárlóit a Rózsa utcai pékség.
Fotó: Schmidt Andrea

27 év után

Megírtuk: 27 éves múlttal zárt be június elején a szegedi Cserepes Sori Pékség Kft. A cég a Facebookon köszönte meg vevőinek és üzleti partnereinek a hűséget és a kitartást. Munkatársunk telefonon beszélt [namelink name="Nagyiván Mihály"] tulajdonos-ügyvezetővel, aki semmit sem kívánt elmondani a zárás okairól. Csak annyit árult el, hogy külföldön van, dolgozik. Lapunk információi szerint Hollandiába költözött, talán lángossütéssel foglalkozik. Nagyjából egy hónapja húzták le a rolót a Cserepes soron, a mintabolt azonban megmaradt ott is, a Mars téri nagycsarnokban is. Arról értesültünk, hogy nem saját készítésű termékeiket kínálják.

Míg hosszú évekig a magyar kisvállalkozások amiatt nyöszörögtek, hogy nem tudnak versenyezni a multik saját üzemeltetésű pékségeivel, most az albánokra panaszkodnak. Szegeden mintegy 8–10 albán pékség működik.

– A hazai vállalkozások legnagyobb problémája – magyarázta Werli József, a pékszövetség szakmai titkára –, hogy nem lehet kigazdálkodni az emelkedő költségeket. Azok boldogulnak jobban, akik saját üzleteikben árulnak, nincsenek kiszolgáltatva a kereskedőknek, akik csak 1 hónap múlva fizetnek. Jobban megy az olyan hálózatoknak is, mint amilyen a 100 üzletet üzemeltető Lipóti Pékség.

Jelenleg Magyarországon körülbelül 1000 magyar tulajdonú sütőipari vállalkozás működik, az albán kézben lévők száma pedig már elérte a 300-at. Szerettük volna megírni, hogy Csongrád megyében hány pékséget tartanak nyilván. Kérdésünkre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi területi igazgatósága későbbre ígért választ.

Játék az árakkal

Hosszú ideig az egyik szupermarketben vásároltam 250 forintért félkilós szeletelt fehér kenyeret, mígnem pár hónapja drasztikusan felemelték az árakat 400 forint magasságáig. Ekkor átszoktam a szomszédos pékségbe, és ha nem is 250-ért, de 300–320 forintért már megkaptam a finom, frissen sült szeleteltet. Néhány hét múlva azt vettem észre az élelmiszer-áruházban, hogy újra a régi áron kínálják kedvenc kenyeremet, sőt még a választék is nagyobb lett. Ebből arra következtettem, hogy valószínűleg nem csak én pártoltam át a pékséghez.