Szeged és környéke

2007.04.26. 16:19

Az ipar irányába mozdul el a szegedi egyetem

Váltást jelent a szegedi egyetem életében, hogy az itteni kutatásfejlesztést és az innovációt önálló rektorhelyettes irányítja. Az új posztra kinevezett Kiricsi Imre professzorral – többek között – arról beszélgettünk, hogy milyen a kutatás és az ipar viszonya.

Újszászi Ilona

– Gyárat nem tudunk építeni, ezért az egyetemen kidolgozott szabadalmakat, know how-t értékesíteni kell – jelenti ki mosolyogva [namelink name="Kiricsi Imre"] professzor. A Szegedi Tudományegyetem kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettese szerint új fejezet nyílt az intézmény történetében azzal, hogy elmozdult az ipar irányába. Ezt jelzi, hogy az előző években megalakult az egyetemen belül az innovációs, illetve a kutatásszervezési igazgatóság.

– Mindig is kapcsolatban álltam az iparral, ezért tudom, hogyan közelíthetők meg az ottani problémák – magyarázza a vegyész, akinek irányításával csak a tanszéke több mint tíz pályázat megvalósításán dolgozik, együttműködik – többek között – a debreceni és a veszprémi egyetemmel is. [namelink name="Kiricsi Imre"] véleménye szerint a magyar ipar pénzszűkébe került, egyre kevesebbet képes kutatásra szánni. Ugyanakkor a szegedi egyetem időben lépett, mert a kutatási és tudásközpontok révén húsznál is több ipari partnerrel épített ki és működtet kapcsolatokat. – Ettől a tudomány még nem lesz a gazdaság szolgálóleánya – hangsúlyozza a professzor. Arra is rámutatott, hogy a világ minden komoly egyeteme figyelembe veszi kutatási irányai kidolgozásakor a gazdaság, az ipar igényeit. Ugyanakkor a kölcsönösség érvényesül, hiszen az egyetemi eredmények is ösztönzik a hasznosítást.

Névjegy

Tégláson 1948-ban született [namelink name="Kiricsi Imre"]. A szombathelyi gimnázium elvégzését követően a szegedi egyetemen vegyész szakon végzett, 1992 óta a kémiatudományok doktora. Az itteni alkalmazott kémia tanszéknek 1972 óta munkatársa, jelenleg vezetője. Közben hosszabb-rövidebb időt töltött a hamburgi és az amerikai Berkley egyetemen, de dolgozott Milánóban, illetve számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt. A kétgyermekes családapa kutatóként több mint háromszáz cikket publikált, a rá való független hivatkozások száma több mint 1300.

– További pénzügyi támogatásban reménykedünk, ugyanis hamarosan befejeződik a 2005-ben született Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központon (DEAK) belüli munka, illetve a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET) 2006-os életre hívásától eltelt első szakasz – mondja [namelink name="Kiricsi Imre"], aki megfelelőnek tartja a kutatásfejlesztést ösztönző hazai pályázati rendszert.

Az egyetemi polgár az SZTE kutatásra fordítható pénzösszegének, illetve a kutató álláshelyek számának növekedését veszi észre az új rektorhelyettes ténykedésének eredményeként. Az újabb feladat jelentette kihívásnak örül [namelink name="Kiricsi Imre"], aki tanszék- és tanszékcsoport-vezetőként, pályázati projektek vezénylőjeként, a DEAK részeseként, a KNRET igazgatójaként, a vegyészdoktori iskola irányítójaként továbbra is bizton számíthat közvetlen munkatársai segítségére. Rektorhelyettesként céljának tekinti az új anyagok előállítására vonatkozó szabadalmak technológiai transzfer állapotba emelését, illetve a pályázati munka föllendítését.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!