2012.11.02. 20:44
Beszéljünk Felsőváros-Fodor-kertről!
Szeged - Hét városrész vagy annak egy szelete alkotja a 8-as választókerületet. Nevezetességei között említhetjük a Tátra téri templomot, Hóbiárt basa örökségét, de a 110 esztendős elemi iskolából lett egyetemi tanszéket is.
A 8-as számú szegedi választókerület mai formája 2010 júliusában született, amikor a megyei főjegyző átrajzolta a korábbi körzethatárokat. Így alakult ki a legnagyobb lélekszámú, 12 ezres választókerület. A súlyzóra hasonlító területet nehéz elnevezni. Hivatalosan Felsőváros–Fodor-kertnek hívják, bár összetettségére a vegyes felvágott címke illik inkább. A súlyzó egyik vége Öreg-Rókus, régi Fölsőváros és Felsőváros egy része, a fogantyúját Gedó képezi, a másik végéhez pedig Tarján VI. üteme, régi Makkosháza és Fodor-kert tartozik.
Őszi látkép a tarjáni villamosfordulóról. Ez is a körzethez tartozik.
Fotó: Schmidt Andrea
Városrészek fóruma
Kónya Gáborral
Sorozatunkban november 6-án, kedden 10 órától Kónya Gábort, Szeged legnagyobb lélekszámú, 8-as választókerületének önkormányzati képviselőjét faggatjuk. Várjuk kérdéseiket a [email protected] e-mail címen, ügyfélszolgálatunkon (Gutenberg u. 5.), a Sajtóházban (Szabadkai út 20.) vagy postán (6740 Szeged, Pf. 153).
A körzet külleme is változatos, megtalálhatók itt a belvárosias polgárházak, a szegény magánházak, a társasházas utcák, a paneltömbök és a kertes családi otthonok. A vegyes összetételű lakosságot bölcsőde nem, de óvodából két katolikus is kiszolgálja az Avar és a Hóbiárt basa utcában. Általános iskolából egy, a Gedói, középiskolából viszont kettő is itt található: a Deák-gimnázium és a Krúdy-szakközépiskola. A Brüsszeli körút és a Csongrádi sugárút sarkán 2001-ben – a régi Zalka-iskola helyén – az egyetem pedagógusképző karának rajz- és művészettörténet tanszéke telepedett meg. Felújítása után minden eddiginél szemet gyönyörködtetőbb a kétemeletes saroktornyos eklektikus épület. 110 éve építették elemi iskolának, a célt 1996-os bezárásáig szolgálta. Fog- és háziorvosi rendelőt a környékbeliek a József Attila sugárúton találnak, nemrégiben újították fel. Közösségi ház a Tátra téri templom mellett működik, ott találkozik a helybeliek nyugdíjas közössége is. Vendéglátóegységek közül a József Attila sugárúti Rózsafa söröző és Kedves presszó, valamint a Hóbiárt bisztró jellemzi a városrész arculatát.
Ha nincs is sok dicsekvésre okot adó épület a körzetben, régi hangulatot a rajz tanszék ékszerdoboza idézhetne egy képzeletbeli képeslapon. Modern hangulatot lehet megörökíteni a Tátra téri templom környezetében. Az 1940-es években a környékbeli senki földjén vincés nővérek és lazarista szerzetesek működtek. Az ötvenes években az Uzsoki utca 10. szám alatti Szent Filoména kápolnában a felsővárosiak miséztek. A kápolna később a Tátra tér 5. szám alatt álló házba költözött, amelyet 1958-ban özvegy Muntyán Valérné Goller Emília ajándékozott az egyházmegyének. Az épületet a templomépítéskor lebontották. A Szent Gellért-templom Singer Ferenc plébános irányításával és rengeteg önkéntes munkával 1971 és 1975 között épült fel. Ma Benyik György a plébánosa. A kilencvenes években az Iglói utca 1. szám alatti ház megvásárlásával az egyházközségnek közösségi háza is lett, amelyet az ezredfordulón bontottak le, helyén az új Apor Vilmos Közösségi Házat húzták fel.
Nevek üzenete
Fodor-kert vagy Fodor-telep Fodor Jenő (1875–1944) helyettes alpolgármesterről kapta a nevét, még annak életében. Hívták Szent Imre-városnak a szomszédos Börtönőr-, Rokkant- és Landesberg-teleppel, Fölsővárosi feketeföldekkel, majd Ady-telepnek is át akarták keresztelni, mégis a legtöbben Fodor-telepnek ismerik. Gedó városrész neve a mai iskola helyén állt nyári vendéglő és tánchely tulajdonosáról, Gedó Márton után maradt fenn, aki bormérő és hajótulajdonos volt, a szegedi hajósok betegsegélyező és temetkezési egyletét vezette. Gedót Rokkanttelepnek is hívták. A körzet több nagy árvíz előtti utcával is dicsekedhet. A Sándor utca vélhetően vezetéknevet őriz. A Gyöngytyúk nevét egy szépítőakcióban kapta a Tyúkbögy helyett. Hóbiárt basa pedig szegedi mondahős volt; az egyik változatban Kampó vitéz diadalmaskodott felette, a másik verzióban a szegedi menyecskék a köztük legyeskedő basát papucsuk sarkával verték agyon. A harmadik variáció szerint a tarjáni szőlők között volt a nyaralója, ide csalogatta a fölsővárosi halászok és hajósok asszonyait, mígnem a férjek rátörtek és agyonverték.
