Biopolisz: öt esztendő, négy termék

Öt éve alakult meg Szegeden a biopoliszkonzorcium és a hasonló nevű, szellemi alkotások piaci értékesítésével foglalkozó cég. A névadó és ötletgazda szerint születtek ugyan fontos eredmények az eltelt időszakban a biopoliszprogramban, de a kedvezőtlen gazdasági és pályázási körülmények miatt szerényebb volt az előrehaladás, mint remélték. A városházi ellenzék keményebben fogalmaz: szerintük megbukott a program, és a biopoliszból biofalu lett. Az önkormányzatnál viszont állítják: csak most kezdődik a munka. Akkor mi történt eddig?

Szeged mint biopolisz leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egyetemről és a szegedi kutatóintézetekről leszakadó, önállóvá váló kutató és fejlesztő bioipari kis- és középvállalkozások jönnek létre, melyek képesek nemzetközi szinten is versenyképes terméket előállítani. Ezzel Szegedre irányítják a tőkeerős befektetők figyelmét, és így termelői beruházások is megvalósulhatnak a városban. Mindez új munkahelyeket és jelentős helyi adóbevételt jelent.

Hűvös: Ez csak biofalu

Miután 2005-ben pólusvárossá vált a megyeszékhely, a városházán a biopoliszterv köré rakosgatták – az egyetemmel közösen – a különböző infrastrukturális fejlesztési elképzeléseket, ami többek véleménye szerint nem igazán harmonizált a biotechnológiai törekvésekkel. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azonban úgy véli, hogy a biopoliszprojektbe sok minden belefér, például a 8-as és 10-es troli új klinikáig történő elvezetése is.

Az egyetem biológusainak új újszegedi épületét tavaly adták át. Fotó: Karnok Csaba
Amikor tavaly kiderült, hogy az ígért 2000 ágyas új klinikai tömb helyett csak 255 ágyas épül, és hogy a fontosabb programelemek egyike sem lett kiemelt – a déli Tisza-híd megépítésére például 2013-ig biztosan nem kap forrást az önkormányzat –, a városházi ellenzék a projekt bukásáról beszélt. A fideszes Hüvös László és a kereszténydemokrata Juhász Gyula szerint az uniós támogatások csökkentésével a biopoliszból biofalu lett, s ma ugyanott tartunk, ahonnan indultunk. – A biopoliszprogram nem ért véget, éppen ellenkezőleg, csak most kezdődik – mondta Nagy Sándor, hozzátéve: már az elején tisztában voltak azzal, hogy nem rövid távon megtérülő befektetésről van szó. Az igaz, hogy nem lett kiemelt több programelem, de biztos abban, hogy ezek a megfelelő uniós pályázati konstrukcióban sikerrel szerepelnek, és több tízmilliárd forintból épül majd az új klinika mellett egészségügyi központ és a húszhektáros MÁV-területen technológiai park, inkubátorház, s jönnek majd a nagy biotechnológiai és gyógyszeripari cégek.

Dudits: Pozitív fejlemény

Hogy akkor mi történt biopoliszügyben az elmúlt öt évben?
Bár a program névadója és ötletgazdája, Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója elismeri, hogy az előrehaladás a kedvezőtlen gazdasági és pályázási körülmények miatt szerényebb volt, mint remélték, pozitív fejlemény az élettudományi kutatási és fejlesztési kapacitások bővülése. Sorolja az eredményeket: felépült az egyetem új biológiai épülete, megalakult a neurobiológiai tudásközpont, és a közeljövőben kétmilliárd forintos beruházással genomikai innovációs központot hoznak létre, amely támogatja majd a biotechnológiai kis- és középvállalkozásokat a működésük első időszakában.

Duda Ernő: Hiányzik az összefogás

– Nem látom tisztán, hogy merre haladunk, mert van egy Biopolisz városfejlesztési program, egy pólusprogram és a Biopolisz Kft. Nincs tisztázva, miről beszélünk, ha felmerül a Biopolisz neve – mondta Duda Ernő, a Solvo Biotechnológia Zrt. vezérigazgatója, a Biotechnológiai Szövetség elnöke. A több díjat is elnyert, a legdinamikusabban fejlődő cégek között jegyzett, nagyrészt magyar tulajdonú szegedi társaság vezetője szerint a Biopolisz Kft. nem mutatott fel komoly eredményt a megalakulása óta. Duda Ernő szerint két komoly probléma van Biopolisz-ügyben: 1.: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) gyakran változtatja a feltételrendszert, így nem lehet tudni, hogy mit akar az NFÜ, s azon keresztül az állam a pólusvárosoktól, hogyan akarja fejleszteni azokat 2.: hiányzik az összefogás Szegeden. Szerinte ezzel szemben Debrecenben összefogtak a szereplők.

Molnár: Reális eredmény

Az öt éve alakult Biopolisz Kft. a szegedi kutatóintézetekben létrejött szellemi alkotások piaci értékesítésével és az ipari fejlesztési igények közvetítésével foglalkozik. Molnár István igazgató elmondta: 50 szabadalmat és 21 kutató- és fejlesztőcéget menedzseltek a megalakulásuk óta. A találmányok közül négy került termékközeli állapotba. „Ebben a játéktérben ez reális eredmény" – mondja Molnár István, aki úgy véli, hosszú évekbe, sokszor több mint egy évtizedbe kerül, mire egy kisvállalkozás találmányából piacképes termék lesz.
Dudits Dénes gyorsabb fejlődést vár, ugyanakkor jól tudja, Szegednek nincs más választási lehetősége, mint a bioipar megteremtése.

A biopoliszról mondták

„A napokban tárgyaltam a szegedi biológiai központ vezetőivel, akik egy genomikai központot szeretnének létrehozni. Ahogy ők mondták, Újszeged lehetne az első biopolisz. Ezzel Szeged az élettudományi kutatások és az erre épülő ipar fellegvárává válhat. Ez több száz új munkahelyet és jelentős bevételt jelentene." (Ujhelyi István MSZP-s országgyűlési képviselő, Délmagyarország, 2002. december 20.)

„A biopoliszprojekt jó esély az elmélet és a gyakorlat szorosabbra fűzésére, és lévén valódi, 21. századi iparág, az üzletembereknek, a magántőkéseknek is sikerrel kecsegtető befektetési lehetőség." (Ron Halpin, Kanada magyarországi nagykövete, Délmagyarország, 2003. október 10.)

„Jó esélyt látok arra, hogy a francia állam szerepvállalása Szegedre irányítja a befektetők figyelmét, így termelő beruházások is megvalósulhatnak a biopolisz eredményeire épülve a városban." (Szabó Gábor rektor, Délmagyarország 2004. február 24.)

„A világ nagy cégei, gazdagabb országai elvitték innen a szellemi termékeket és a legkiválóbb koponyákat. A biopoliszprogram célja, hogy a tőkeerős cégek idejöjjenek a tudomány termékeiért." (Botka László polgármester, Délmagyarország, 2006. december 20.)

„A biopolisz infrastruktúrája miatt érdemes lesz ide jönni. Ma erről szól az élet, az egyetemek mellett kell fejleszteni." (Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Délmagyarország, 2008. január 19.)